„Gondviselő atyja volt a szegényeknek és hűséges pásztora nyájának”

76 évvel ezelőtt, 1943. január 28-án halt meg Szmrecsányi Lajos egri érsek, akinek az egyházmegye és Eger nagyon sokat köszönhet. A főpásztor azon magyar főpapok közé tartozik, kiknek érdemeit igyekezett elhalványítani az előző politikai rendszer történetírása. Sajnos kevesen tudják, hogy a főpásztor nemcsak politikai szerepvállalásával, hanem páratlan adakozókészségével, Európa-szerte elismert modern szegénygondozó hálózatával is kivívta a társadalom megbecsülését. Egerben a Lajosváros tiszteletből kapta nevét a főpásztorról, aki sokat tett azért, hogy ez a városrész is épüljön, fejlődjön.

1851. április 24-én született a felvidéki Sárosdarócon. Iskoláit Debrecenben és Eperjesen végezte, innen került az egri szemináriumba. 1873. augusztus 28-án Lévay Sándor segédpüspök pappá szentelte. Kápolnán, majd Miskolcon káplán, később plébános-helyettes.
1852. Eger szertartó, szentszéki aljegyző, 1891-től érseki titkár, 1893-tól címzetes, 1899-től javadalmas kanonok. 1900-ban kapta a Pécs melletti Szentháromságról elnevezett címzetes apáti címet, a következő esztendőben az Érseki Iroda igazgatója lett. 1904-ben oldalkanonok, Nagydói címzetes püspökként egri segédpüspök, a káptalanban az éneklő kanonoki stallumot töltötte be, így a főkáptalani alapítványok kezelőgondnoka lett.

1911-ben a Katolikus Sajtó Egyesület alelnöke lett. 1912. február 29-én Samassa érsek javaslatára utódlási joggal, mint koadjuktort segédpüspökké nevezték ki,  ez évben a pápa cyrrói érseki címmel ruházta fel. 1912. augusztus 20-tól egri érsek, december 12-én vette át az érseki palliumot a szepesi püspöktől.

A támogató főpásztor

 Számos szervezetnek adott támogatást, néhány ezek közül: Egri Keresztény Iparoskör, Egyházmegyei Irodalmi Egyesület, Budapesti Oltáregylet, Országos Magyar Iparművészeti Társulat, Lőcsei Mária-Kegyhely, Budai Mária-Erzsébet Egylet, Nyíregyházi Jótékony Nőegylet, Nyíregyházi Rendőr Önsegélyező Egyesület, Vakok Kolozsvári Intézete, Mária Kongregáció, Zsófia Országos Gyermekszanatórium, Egyetemi Szent Imre Kör, Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egylete, Stefánia Szövetség (ennek alapítója volt), Gyöngyöspüspöki Önkéntes Tűzoltóegylet, Vakok Eperjesi Intézete, Vakok Kolozsvári Intézete.

A háború, a rendkívüli események kapcsán is nagylelkű támogatónak bizonyult:  1913-ban az egri árvíz után támogatta a tűzoltói tiszti tanfolyam hallgatóit, a Sátoraljaújhelyi árvízkár enyhítésében is részt vállalt.  1914-ben a pusztaszikszói nyári lakban 40 sebesült katona részére „Érseki kórházat” rendeztetett be. 1915-ben a háborúban megvakultak javára 100 koronát küldött, Egerben háborúban elesett hős katonák síremlékéről gondoskodott, s a nyomor enyhítésére jóléti bizottságot szervezett. 1916-ban a háborúban feldúlt falvak újjáépítését is támogatta

Az érseki uradalomban bevezette a családi munkabért, valamint a kiházasítási, születési és temetkezési segélyt, 1916-ban bölcsödét létesített az egri dohánygyárban.

A főpásztor a közéletben

Szmrecsányi Lajos több tudományos, egyházi és közéleti testület tagja, vezetője volt. A teljesség igénye nélkül ezek közül néhány: Vallás- és Tanulmányi Alap felügyelő bizottságának tagja, a Budapesti Középponti Katholikus Kör elnöke, Országos Katolikus Népszövetség elnöke, Országos Kongrua Tanács elnöke, Katolikus Sajtóegyesület díszelnöke, Központi Katolikus Kör egyházi elnöke, a Hittudományi Kar tiszteletbeli doktora, a Budapesti Kir. M. Tud. Egyetem Hittudományi Karának dékánja.

Munkássága elismeréséül megkapta a  Vöröskereszt I. osztályú díszjelvényét, Vaskorona rend első osztály címet, 1913-ban  belső titkos tanácsosi címet. Ebben az évben lett tagja a főrendiháznak, ahol a közjogi és törvénykezési bizottságban dolgozott. 1929-ben XI. Pius a pápai trónálló címmel tüntette ki, megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét, Horthy Miklós a Magyar Érdemrend csillagos keresztjével jutalmazta. Eger város díszpolgára volt.

 Az építő lelkipásztor

 A papnevelésben is komoly változásokat hozott tevékenysége. A Foglár-féle internátust kibővítette, az addigi 60 fő helyett 120 nyert benne elhelyezést, 1929-ben megalapította a kisszemináriumot. (1912-ben a nagyszemináriumban 69 papnövendék tanult, 1937-ben 119, a papok száma 1921-ben 365 volt, 1937-ben 466.)

A papok számának növekedésével lehetővé tette a nagy kiterjedésű plébániák megosztását, új plébániákat, helyi lelkészségeket, valamint kihelyezett kápláni és hitoktatói állomásokat szervezett. Mintegy 50 plébániát alapított, köztük a Lajosvárosi Plébániát Egerben.

Az egyházmegye területén megszervezte az önkormányzattal bíró egyházközségeket, melyek vagyonkezelésének irányítására, ellenőrzésére számvevőséget szervezett.

Több női és férfi szerzetesrendet telepített le, Mezőkövesdre jezsuiták, Mezőnyárádra szaléziak, Nyíregyházára ferencesek, Miskolcra karmeliták kerültek. Összesen 29 helyen telepített le női szerzeteseket, 15 helyen tanítással, 6 helyen szegénygondozással, 2 helyen gyermekvédelemmel foglalkoztak, 4 helyen internátusi háztartást vezettek. 1927-ben megalapította a Szent Ferencről elnevezett Szegénygondozó Nővérek Rendjét, ezzel együtt Oslay József Osvald kezdeményezésére megteremtette az Egri Normát, melyet később Magyar Norma néven az egész országra kiterjesztettek.

1943-ig közel 50 templom, 54 kápolna, 61 iskolakápolna épült az egyházmegyében, köztük az egri Lajosvárosi, Szent Lajos hitvalló titulusú templom. 1937-ben öntött harangján ezt a feliratot találjuk:

“ANNO DOMINI MCMXXXVIII A KETTŐS SZENTÉV EMLÉKÉRE DR. SZMRECSÁNYI LAJOS EGRI ÉRSEK ÚR ŐNAGYMÉLTÓSÁGA VASMISÉJÉNEK ESZTENDEJÉBEN KÉSZÜLT ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN.”

A képpel átellenben egymás alatti sorokban: ZENGJE ISTEN DICSŐSÉGÉT SZOLGÁLJA LELKEK ÉPÜLÉSÉT ÉBRESZTGESSE AZ ALVÓ LELKIISMERETET VIGYE IMÁINKAT HALOTTAINKÉRT MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁÉRT. AMEN.

Szmrecsányi megszervezte az Egyházmegyei Szépművészeti Bizottságot, Wälder Gyula vezetésével.   Szmrecsányi Miklós vezetésével feldolgozták a múzeum anyagát. 1920-ban megnyílt a képtár, és látogatása ingyenes volt. 1928-ban megnyílt az újrarendezett líceumi múzeum.

Szmrecsányi Lajos egri érsek nevéhez két egyházmegyei zsinat megszervezése, összehívása fűződik, 1931-ben és 1942-ben. Az érsek az oktatás és nevelés területén is maradandót alkotott. Az Angolkisasszonyok egri és nyíregyházi gimnáziumának alapítása mellett Kisvárdán és Miskolcon tanítóképzőket indított. Nevéhez fűződik négy felsőkereskedelmi iskola (köztük az egri, ma Andrássy György nevét viselő középiskola), a gyöngyösi Római Katolikus Felső Mezőgazdasági Iskola és négy polgári iskola létrehozása.

1943-ban 474 elemi iskola működött, közel 100 ezer tanulóval. A bővülés miatt átszervezte a tanfelügyelőséget és növelte a  hivatal létszámát.

Szmrecsányi Lajos és Eger

Az érsek 1913-ban a fürdőt eladta Eger városának. 1919. február 25-én Eger városának fejlesztési céllal átengedett ingatlanokat, például az Érsekkertet öröktulajdonul, mely nyilvános érseki kert lett, átadta az érseki magánkertet is villaépítési célokra.

1925. január 31-én földrengés sújtotta Eger városát, az érsek tevékenyen részt vett a helyreállítási munkálatokban. 1938-ban 120.000 pengőért felújította a Líceumot. Bazilika restaurálása is nevéhez fűződik. A Deák Ferenc utcai értékes telkét sporttelep céljaira engedte át, a városnak adta a hőforrásokat, s lehetővé tette az egyik legszebb utca, a Deák Ferenc út kiépítését. A jegyzői internátus és a siketnéma intézet palotája is az általa átengedett területen kapott helyet. Így méltán kapta meg az Eger város díszpolgára címet.

1943. január 28. Utolsó óráiról az Egri Egyházmegyei Közlöny (1943. febr. 15.) így számol be:

„Az érsekfőpásztor halála nem érte váratlanul a környezetét és tisztelőit. A hivatalosan kiadott orvosi közlés szerint betegsége 1939-ben belső daganattal kezdődött. Akkoriban hetekig súlyos betegen feküdt. […] 1942 karácsonya előtti napokban ismét rosszul lett és betegsége rohamosan súlyosbodott. […] Szellemi erejét azonban utolsó napig megőrizte. Minden nap felkelt, hivataloskodott. A napi szentmisét sem hagyta el, míg csak bírta testi erővel. Az utolsó napokban is breviáriumozott. […] Vitéz Subik Károly irodaigazgató feladta rá a betegek kenetét.”

Az érseki palota kápolnájában ravatalozták fel a holttestet. 1943. február 1-jén, hétfőn temették el a Főszékesegyház kriptájában. Temetésén megjelent a kormányzó is. A szentmisét Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek végezte, az ötös absolutiot pedig Angelo Rotta apostoli nuncius, Bubnics Mihály rozsnyói, Apor Vilmos győri, Scheffler János szatmári püspök, utolsóként pedig Serédi Jusztinián hercegprímás adták.

Márványtábláján a következő felirat áll:

+

Szmrecsányi Lajos

egri érsek

született 1851. április 24-én, meghalt 1943. január 28-án

Vészes időkben, több mint 3 évtizeden át

kormányozta egyházmegyéjét. Gondviselő atyja volt a

szegényeknek és hűséges pásztora nyájának.

Áldott emlékét az országban a „Szegénygondozás Normája”,

az Egyházmegyében pedig 45 új templom 63 új

lelkipásztori állomás megőrzi időtlen időkig.

A szent Szív legyen örök jutalma!

forrás: Urbán Márta főegyházmegyei levéltáros kutatása, tortenelemportal.hu

 Bérczessy András

az eredeti hír itt elérhető