Városunk a fejlődés útján – interjú Habis Lászlóval

Látványos és fontos beruházásokkal gazdagszik tovább Eger a közeljövőben. A városi fejlesztésekről és a kormányfővel folytatott megbeszélés eredményeiről kérdeztük a polgármestert.

EgerHírek: – Orbán Viktor közelmúltban tett látogatása alkalmával megállapodás született a miniszterelnök és a város vezetése között, amelynek lényege, hogy a megyeszékhely és térsége a következő időszakban újabb fontos és látványos beruházásokkal gazdagodik. Összefoglalná, melyek ezek?

Habis László: – 2015 áprilisában is járt Egerben Orbán Viktor. Ekkor egy öt pontból álló megállapodás készült a Modern Városok Program keretében Magyarország kormánya és Eger önkormányzata között. Ezt nagyon rövid időn belül egy kormányhatározat meghozatala követte. A 2018-as miniszterelnöki látogatáson áttekintettük, hogy hol is tartunk ennek az öt pontnak a teljesítésében. Az első, legfontosabb és legnagyobb értékű beruházás az M25-ös út építése, amellyel kapcsolatban arról tudtuk tájékoztatni a miniszterelnököt, hogy az északi szakasz várhatóan 2018 végére, a déli szakasz, azaz a közvetlen autópálya kapcsolat 2020 végére készülhet el. Ennek kapcsán arról beszéltünk a kormányfővel, hogy ez a beruházás a térség egészének közlekedése szempontjából meghatározó. Korábban megkérdeztük az egrieket arról, hogy mit tartanak igazán fontosnak a városban zajló fejlesztési tervek közül. A válaszadók 75 százaléka elsőként ezt a beruházást említette meg, így azt mondhatjuk, hogy a több évtizedes várakozás után ez az útépítés közkívánatra valósul meg.

Jeleztem miniszterelnök úrnak, hogy egyéb közlekedésfejlesztési beruházásaink egy részét alapvetően uniós forrásból hajtjuk végre, míg az ilyen irányú tervek másik részének fedezetét a miniszterelnökség forrásából elnyert egymilliárd forintos keret jelenti. Utóbbi csomagból 2017 őszén már megvalósítottuk a 22 elemből álló, első ütemet, tavasszal összességében nagyobb értékben, további 10 projekt megvalósítása várható, ezek közbeszerzési eljárását készítjük elő most.

A fentiek kapcsán került szóba, hogy egy keleti elkerülő út megépítése is szerepel a városunkat érintő tervek között. Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője az országos területrendezési tervről szóló törvényhez egy ezzel összhangban álló módosító indítványt nyújtott be a parlamentben. Mindezeket figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy a beruházás jogi és szabályozási tervi feltételei rendelkezésre állnak.

Miniszterelnök úr a megbeszélés során kiemelte: elkötelezett amellett, hogy amikor befejeződik az M25-ös építése, annak egyenes folytatásaként valósuljon meg a keleti tehermentesítő, elkerülő út is. Ez ugyanis az északi, felvidéki irányba fontos közlekedési folyosó, ugyanakkor a turista forgalom és a mindennapok szempontjából is meghatározó fontosságú.

Szót ejtettünk a Nemzeti Vízilabda- és Úszóközpont építéséről is és jeleztük, hogy a nyári hónapokban megnyitjuk az újjáépült Bárány Uszodát. Orbán Viktort tájékoztattuk a déli iparterület fejlesztéséről is, ahol a város történetének legnagyobb iparfejlesztése valósul meg. Ennek létrejöttét a kormány pénzügyileg is segítette, kiemelt beruházássá nyilvánította.

EgerHírek: – Az Egri Várban milyen fejlesztések várhatók?

Habis László: – Orbán Viktor kormányfőt tájékoztattuk a várral kapcsolatos fejlesztések állásáról is. Nevezetesen, hogy a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében egy másfél milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a beruházásra. Már folyamatban van a kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárás. Emellett a kormány több mint négy és fél milliárd forintos, hazai forrásból származó támogatásról is döntést hozott a várfelújítással kapcsolatban. Ennek a beruházásnak jelenleg készül a tanulmányterve. A kormányfő ennek kapcsán azt javasolta, hogy még az idei év első felében üljünk újra tárgyalóasztalhoz, hogy áttekintsük a tervezői munka eredményét és a várrekonstrukció folytatásának ütemét. Ebben a projektben olyan lényeges elemek szerepelnek, mint a Gótikus palota teljes felújítása és akadálymentesítése, a Provizori palota felépítése, valamint a Székesegyház legalább részbeni rekonstrukciója.

A Zárkándy-bástya esetében egyeztettünk Kósa Lajossal, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterrel, hogy indítsunk el egy feltételes közbeszerzést a kivitelezésre. Ez jelenleg a szakmai előkészítés fázisában van. A közbeszerzés eredményének függvényében lehetséges, hogy itt is további kormányzati döntések szükségesek.

Ezen túlmenően kifejezetten turisztikai fejlesztésekről is szó esett a kormányfővel tartott megbeszélésen. A várban például megépülne egy panorámalift. Ez közvetlen kapcsolatot teremtene a népszerű és látogatott történelmi belváros, valamint a teljes mértékben megújuló vár között. Ugyanakkor akadálymentes közlekedést biztosítana a kisgyermekes családok és az idősek számára is. Persze ne feledkezzünk meg az esztétikai értékéről sem, hiszen a panorámalift egy új látványosság is lenne egyben.

EgerHírek: – Szóba került a város termálvizeinek optimális kihasználása és az ezzel kapcsolatos fejlesztés is. Pontosan miről is van szó?

Habis László: – Jeleztük a miniszterelnök úrnak, hogy szeretnénk Egert, mint fürdővárost is tovább fejleszteni. Már kidolgoztunk egy pályázati anyagot és engedélyes terveket a fürdőkörnyék fejlesztésére. Bízunk abban, hogy a későbbiekben ez is támogatást élvezhet majd. Informáltuk Orbán Viktort arról is, hogy egy jelentős tavalyi beruházással megvalósult egy termálkút, amely ugyanazt a gyógyvíz minőséget produkálja, mint azok a hatvanas években létesült kutak, amelyek ma egy csővezetéken keresztül a termálfürdőnk vízellátását biztosítják. Ennek az a jelentősége, hogy az új kúttal stabilizálható a vízhozam és biztonságossá tehető az ellátás. Egyúttal lehetőséget teremt mind a fürdő további fejlesztéséhez, mind a környékén található szállodák termál, gyógyvíz ellátáshoz. Miniszterelnökünk támogatásáról biztosított az egri termálvíz rendszer fejlesztését illetően.

EgerHírek: – A március 7-i, alakuló ülésén az Egri Civil Kerekasztal tagokat delegált az önkormányzati testületekbe. Mi a jelentősége ennek a lépésnek?

Habis László: – Komoly hagyományai vannak az Egri Civil Kerekasztal működésének. Húsz éve létrejött egy fórum, amelyben évente értékelik a kerekasztal szekcióinak munkáját. Az önkormányzat bizottságaiba is delegál a Civil Kerekasztal egy-egy tagot, akik tanácskozási joggal vesznek részt az önkormányzati biztosságok munkájában. Ez az önkormányzati előkészítő munka nyitottságát, demokratizmusát jelzi. Nem egy alkalommal külön is felkértük az egri civil szervezeteket bizonyos döntések előkészítésben való részvételre, véleményezésre.

EgerHírek: – A kormánnyal való együttműködés zökkenőmentessé tételében milyen szerepet tölt be Nyitrai Zsolt, térségünk országgyűlési képviselője?

Habis László: – Nyitrai Zsolt, térségünk országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, ugyanakkor a megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos is. A miniszterelnökség felkérésére látja el ezt a feladatot. Rendszeresen tartunk olyan koordinációs megbeszéléseket Nyitrai Zsolt vezetésével, ahol értékeljük a folyamatban lévő beruházásokat, az azokkal kapcsolatos teendőket. Azt, hogy szükséges -e valamilyen kormányzati szerv együttműködése, beavatkozása, döntéshozatala, illetve ha felmerülnek akadályok, azok milyen jellegűek és hogyan háríthatók el. Ez folyamatos háttérmunkát igényel. A megbeszéléseken jelen szokott lenni a kormányhivatal illetékese, adott esetben a főegyházmegye képviselője, egy-egy nagy projektnél az önkormányzatnak dolgozó szakértők is. Komplexen tekintjük át a folyamatokat és fogalmazunk meg a következő időszakra vonatkozó feladatokat, általában havi rendszerességgel.

EgerHírek: – Bár nem járt sikerrel a város az Európa Kulturális Fővárosa cím megszerzésében, mégis számos kiváló ötlet született. Ezek közül mi valósulhat meg?

Habis László: – Ezt a pályázatot úgy dolgoztuk ki, hogy abban a Városi Közösségfejlesztési és Kulturális koncepcióra alapoztunk. Ennek meghatározó eleme bizonyos programok megvalósítása. Ezek egyikének az a célja, hogy a fiatal generáció a művészetek iránt érdeklődő, ahhoz értő, a kulturális értékekre nyitott legyen. Ennek az elképzelésnek számos elemét a következő időszakban mindenképpen szeretnénk megvalósítani. Kitűzött célunk, hogy mind a filmművészet, mind a fényművészet a város kulturális életében megfelelő szerepet kapjon. Tematikus filmbemutatókat, nemzeti filmnapokat rendeznénk Egerben, sőt felmerült annak a lehetősége is, hogy újragondoljuk a filmművészeti nyári egyetem elindítását, megkeresnénk annak lehetőségét, hogy Eger filmfesztivál várossá váljon. Ennek a projektnek van olyan eleme, amelynek előfeltétele, hogy a kormány a Mátra-Bükk üdülőterületet, benne Egert kiemelt desztinációvá minősítse. Javasoljuk ugyanakkor azt is, hogy a belváros rehabilitációjának folytatása során egyes közterületi alkotások a fényművészet jegyében valósuljanak meg.

EgerHírek: – Ezek a fejlesztések jelenthetik-e új munkahelyek létrejöttét?

Habis László: – Már most olyan beruházások zajlanak Egerben, amelyek munkahelyeket teremtettek és még teremtenek is a jövőben. Ez igaz az ipari parki fejlesztésre, de igaz a turisztikai jellegű beruházásokra is.

az eredeti hír itt elérhető