A londoni Természettudományi Múzeum bejelentette a 2018-as Wildlife Photographer of the Year (WPY) – Az év természetfotósa – verseny nyerteseit. A győztes fotókat 95 országból több mint 45 000 bejegyzésből választották művészi összetételük, technikai innovációjuk és a természet sajátos értelmezése alapján. Figyelem: Egyes fotók felkavaróak lehetnek!
Az arany páros – Marsel van Oosten, Hollandia / Állat portrék nagydíj győztes 2018. Marsel van Oosten a kínai Csinling hegyekben készítette a felvételt. A fotós napokon át követte a piszeorrú majmokat (rhinopitecus), hogy kiismerje szokásaikat és viselkedésüket. Van Oosten egyetlen képen akarta megmutatni egy hím káprázatos hátszőrét és kék színű pofáját.
Pihenő leopárd – Skye Meaker, Dél-Afrika / 15-17 éves korosztály nagydíj győztes 2018. Mathoja a leopárd, épp egy fa alacsony lévő ágán szundított, mikor végre rátaláltak. ‘Pár percig aludt, majd felemelte a fejét, körülnézett, és visszaaludt.’ – mondta Skye. Mathoja a botswanai Mashatu Game Rezervátumban él, amit Skye és családja rendszeresen látogatnak annak reményében, hogy leopárdokat láthatnak. Bantu nyelven Mathoja azt jelenti, “Aki sántítva jár”.
Cső baglyok – Arshdeep Singh, India / 10 év és az alatti korosztály kategória győztes 2018. Arshdeep az édesapjával a Pandzsáb állambeli Kapurthala városából tartott ki madárlesre, észrevett egy baglyocskát, aki egy régi szennyvízvezetékbe repült be. Megkérte apját, húzódjanak le az autóval, elkérte tőle fényképezőgépét és teleobjektívjét, a lencsét letámasztotta az autó lehúzott ablakán és a cső végére szegezte és várt. Nem kellett sokáig várnia, mire a kíváncsibb, 20 centiméteres bagoly kidugta a fejét a csőből, majd egy nagyobb nőstény bagoly is megjelent.
Éjszakai repülés – Michael Patrick O’Neill, Egyesült Államok / Víz alatti kategória győztes 2018. Távol a floridai Palm beach partjaitól, az Atlanti óceánban Michael egy régi álmát váltotta valóra: lefotózott egy repülő halat. Ezeket az állatokat nappal szinte lehetetlen lencsevégre kapni, hiszen miután rengeteg természetes ellenségük van, nagyon gyorsan mozognak, több száz métert képesek egyszerre megtenni. Éjszaka viszont lelassulnak, így Michael egyre közelebb és közelebb tudott kerülni egyikükhöz, mely megszokta a fotós közelségét, aki így el tudta készíteni róla a fotót.
Vízió – Jan van der Greef, Hollandia / Fekete-fehér kategória győztes 2018. Jan napokig várt a dél-perui hotel udvarán, ahol megszállt. Megfigyelte, hogy az egyedül Peruban megtalálható kolibri miként viselkedik és szívja ki a nektárt a kertben található fáklyaliliomokból. Észrevette, hogy amikor a madár egy pillanatra összecsukja a farkát, egy keresztet ábrázol a teste és szárnyai – két és fél napjába telt, mire sikerült elkészítenie a tökéletes fotót erről a pillanatról.
Szilárdan eltökélt – David Herasimtschuk, Egyesült Államok / Viselkedés: Kétéltűek és hüllők kategória győztes 2018 Nem állt túl jól szegény vízi kígyó szénája, mikor David rátalált. Épp a Tennessee állambeli Tellico folyón sodródott lefelé az édesvizi állatvilág életét tanulmányozva, amikor észrevette a víz alatt az amerikai óriásszalamandrát, szájában prédájával, a kígyóval. David fel volt villanyozva a kétéltű láttán, hiszen ez Észak-Amerika legnagyobb vízi szalamandrája – közel 75 centiméteres hosszával. Egyre kevesebbet látni belőlük, a jelenlétük viszont az egészséges, tiszta víz indikátora. A kígyó és a kétéltű csatája csak pár percig tartott, a kígyónak egy óvatlan pillanatban sikerült megszöknie támadójától.
Keresztező útvonalak – Marco Colombo, Olaszország / Városi vadvilág kategória győztes 2018. Marco egy mozgó árnyat vett észre, miközben az Appenninekben található kis falun, Abruzzon hajtott át lassan. Mikor rájött, hogy nem egy őzet, hanem egy appennini barnamedvét lát, lekapcsolta autója lámpáit, hogy ne ijessze meg az állatot. Ezek a veszélyeztetett medvék elszeparáltan, az emberektől távol élnek, néha egy-egy példány mégis a falvak közelébe merészkedik, hogy zöldségeket csenjen a veteményes kertekből. Már csak körülbelül 50 példány él belülök, így mindegyik példány halála egy kisebb katasztrófával ér fel.
Vérszomjas – Thomas P Peschak, Németország / Viselkedés: madarak kategória győztes 2018. Ritka alkalmak egyike, hogy a Galápagos-szigetektől nyugatra fekvő Farkas-szigeten ember járhat, Tomnak viszont sikerült erre engedélyt szereznie. Így lehetett szemtanúja annak, ahogy a hegyes csőrű földipinty egy itt fészkelő sula véréből lakmározott. Elegendő táplálék és állandó ívóvíz híján ezek a madarak vámpírként, más madarak véréből próbálják meg a túlélésükhöz szükséges tápanyagokat és vizet kinyerni. A sula ahelyett, hogy hátrahagyná tojását és elmenne, szemmel láthatóan némán tűri, ahogy egy pinty épp a vérét issza, amíg egy másik a sorára vár.
Jég medence – Cristobal Serrano, Spanyolország / Kreatív látomás kategória győztes 2018. Egy felhős napon Cristobal az Errera csatornát fürkészte az Antarktiszi-félsziget nyugati partjainál. Egy körülbelül 40 méter hosszú és 14 méter magas jéghegy megjelenésekor Cristobal felszállt drónjával és felülnézetből elkészítette róla ezt a fotót. Ez a nem szokványos perspektíva felfedte a jéghegy különös alakját, amit a sarkköri tenger formált. A meleg levegő megolvasztotta a jéghegyet, aminek a belsejében így egy szív alakú medence képződött, melynek partján egy pár rákevő fóka pihent.
A szomorú bohóc – Joan de la Malla, Spanyolország / Vadvilág fotóriport kategória győztes 2018. Timbul a fiatal hosszúfarkú makákó ösztönösen nyúl az arcán lévő maszkhoz, hogy könnyebb legyen tartania. A tulajdonosa arra kényszeríti, hogy álljon fel és mutatványt adjon elő az utcán. A makákó utcai mutatványosokat több városban már betiltották, de Indonéziában még mindig vannak helyek ahol művelik ezt. Joan sok időt töltött a majom tulajdonosokkal Surabaya-ban, véleménye szerint “nem rossz emberek”, az előadásokból tartják fenn magukat és taníttatják gyermekeiket.
Álom párbaj – Michel d’Oultremont, Belgium / Rising Star Portfolio díj győztes 2018. Ahogy a viharfelhők gyűltek az ardennai erdők felett Belgiumban, Michel a fa mögötti kamuflázs háló alatt figyelt. Évek óta próbálta Michel lefotózni a szarvasok harcát a szürkületben, de sosem voltam megfelelő helyen, vagy megfelelő időben. Végül most sikerült megörökítenie a pillanatot, amikor a szarvasok megjelentek a hegygerincen és összecsaptak egymással.
Isak Pretorius (Dél-Afrika): Menő macska (Cool cat) . / Nőstény oroszlán iszik egy vízgyűjtő mélyedésből a zambiai Dél-Luangwa Nemzeti Parkban. A két hímből, öt nőstényből és öt oroszlánkölyökből álló falka tagja egy éjszakai bivalyvadászat utáni pihenőt megszakítva sétált a vízhez, hogy szomját enyhítse. A fotós teleobjektívvel, a túlpartról készítette a sás közül kibukkanó vadállatról a fenti portrét.
Paul Mckenzie (Írország/Hong Kong): Delta dizájn (Delta design). / Afrikában és Dél-Ázsiában honos kis flamingók (Phoenicopterus minor) az Ewaso Ng’iro-folyó deltavidékén, Kenyában. A kis termetű (legfeljebb egyméteresre megnövő) vízimadarak Tanzániában, a rendkívül sós vizű Nátron-tó vidékén költenek, tollaikat a tavat tápláló Ewaso Ng’iro édes vizében tisztogatják a rárakódott sótól.
Emanuele Biggi (Olaszország): Szemtől szembe (Eye to eye). / A perui Paracas Nemzeti Rezervátum sivatagos partvidékén készült ez az életet és halált egyetlen jól elkapott pillanatba sűrítő fénykép. Az oroszlánfóka oszladozó tetemének szemén kikukucskáló perui iguána (Microlophus peruvianus) számára nemcsak táplálékot, de menedéket is biztosít az elhullott tengeri emlős.
Emmanuel Rondeau (Franciaország): Tigrisföld (Tigerland). / Hím bengáli tigris szemez a vadcsapás mellé helyezett automata kamerával a Himalája egyik távoli erdejében, Bhután középső részén. Az ösvény, amin a veszélyeztetett ragadozó lopakodik, része annak az erdei úthálózatnak, ami az ország nemzeti parkjait köti össze. Sajnos a fakitermelés és orvvadászat nincs tekintettel a bengáli tigrisekre, a legutóbbi számlálás idején már csak 103 példány élt belőlük Bhután erdeiben.
Nicholas Dyer (Egyesült Királyság): Fejhosszal vezet (Ahead in the game). / Afrikai vadkutyakölykök játszanak reggelijük – egy medvepávián – maradékával a zimbabwei Mana Pools Nemzeti Parkban. A veszélyeztetett afrikai vadkutyák jellemzően antilopokra, impalákra, kudukra vadásznak, de az utóbbi években többször is megfigyelték, hogy szokatlan módon páviánokat szemeltek ki eledelül. A furcsa és egyben veszélyes (a medvepáviánok nagytestű mindenevők) új szokásra egyelőre nincs magyarázat, a fotós beszámolója szerint a levadászott páviánból kilenc vadkutyakölyök lakott jól, mielőtt kezdetét vette volna az emberi szemmel morbidnak mondható labdajáték.
Tertius A Gous (Dél-Afrika): Szurikátaszakasz (The meerkat mob) . / Félelem és reszketés a Namíb-sivatagban: egy kevéssé ismert kígyófélével, egy Anchieta-kobrával (avagy angolai kobrával) néznek farkasszemet ezek a szurikáták. A ragadozó hüllő két kölyökre vetett szemet, de a kotoréklakó kis emlősök összefogtak, és együttes erővel kergették el a kobrát: a felnőttek egy csoportja a megtámadott kölyköket menekítették biztonságba, míg egy másik csapat agresszív viselkedéssel megfutamította a kígyót.
Adrian Bliss (Egyesült Királyság): Látogatás az iskolában (School visit). / Vörös róka áll gyermekméretű gázmaszkok közt az egyik pripjatyi iskolában. Az ukrajnai várost 1986-ban evakuálták teljesen a csernobili atomerőmű négyes blokkjában bekövetkezett katasztrófa miatt, az elmúlt több mint harminc év alatt a természet szép lassan visszafoglalta az elhagyatott, folyamatosan omladozó épületeket. Az erőmű körül kijelölt 30 kilométeres zónába látogatók gyakran találkozhatnak többek között rókákkal, hiúzokkal, vaddisznókkal, szarvasfélékkel, annak jeleként, hogy az ember által megsebzett majd elhagyott területeket a természet bámulatos módon képes meggyógyítani.
Emily Garthwaite (Egyesült Királyság): Szemtanú (Witness) . / Sanyarú körülmények között élő maláj medve egy indonéziai állatkertben. A világ legkisebb testű medveféléje délkelet-ázsiai erdőkben él, és ha nem parancsol senki megálljt az erdőirtásoknak, valamint az orvadászatnak és állatcsempészetnek, akkor a kihalás szélére kerülhet ez az emlős is. (A hagyományos kínai kuruzslásban csodálatos gyógyerőt tulajdonítanak a maláj medvék epeváladékának, csakúgy mint egy sor egzotikus állat egyéb testrészeinek.) A fotós beszámolója szerint a szumátrai állatkertben több maláj medvét is tartanak fogva megdöbbentően rossz körülmények között, a képen látható példány valósággal rettegett gondozójától, és mintha szabadulását remélte volna tőle, a fotós minden lépését igyekezett követni.
Greg Lecoeur (Franciaország): Élet a szemét közt (Life among litter). / A Histrio histrio (avagy Sargassum-hal) nevű különleges ragadozóhal a szubtrópusi óceánok lakója, előszeretettel bújik meg egy barna algaféle (a Sargassum) alkotta úszó szigetek ág-bogai közt – ebben rejtőszínei, rojtos bőrkinövései is segítik. A képen látható példányt egy indonéziai sziget partjainál fényképezte le a francia fotós. A Raja Ampat körüli vizek erős áramlatai az utóbbi időkben nagy mennyiségű hulladékot sodornak össze, a változatos összetételű szemét közt a ritka halfajta nem nagyon tudja hasznát venni rejtőzködő képességének.
Az összes díjazott fotó és a képek forrása eredeti nyelven itt!
az eredeti hír itt elérhető