A nemesség kötelez – 100 éve ölték meg Tisza Istvánt

Az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politikai pályafutása legfontosabb céljának tartott, ma valóság – mondta Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékművénél, a néhai miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából tartott koszorúzási ünnepségen.
Száz éve, 1918. október 31-én ölték meg pesti otthonában gróf Tisza István miniszterelnököt, akit a közvélemény felelőssé tett az első világháborús vereségért.

Bátran, ahogy éltem, akarok meghalni – idézte Tisza Istvánnak az ellene elkövetett merénylet előtt mondott szavait a megemlékezésen Orbán Viktor miniszterelnök.

Ma száz éve, hogy a dualizmus korának legendás politikusa mártírhalált halt – idézte fel a kormányfő. Ami tudható, hogy az életét kioltó lövések az egész nemzetet megsebezték, halála úgy rázta meg Magyarországot, ahogyan Zrínyi Miklósé és Széchenyi Istváné – emelte ki.

Tisza – folytatta – nem olyan ember volt, aki megijed a ráemelt pisztolycsövektől, számos alkalommal nézett farkasszemet a halállal. Tudta, hogy a halál elveheti az ember életét, de becsületét nem. Tudta, és büszke volt arra, hogy ott lesz azon magasok sorában, akik életüket áldozták Magyarországért.

A nemesség kötelez

A miniszterelnök beszédében azt mondta: Tisza István értette a mondást, miszerint a nemesség kötelez. Tudta, hogy ez a kötelezettség azonnal megszületik, amint az ember felismeri küldetését, a gondviselés által kijelölt sorsot. Felismeri a sorsot, amit egy tősgyökeres magyar családnak magára kell vállalnia.

Már fiatalként is készült a feladatra, elismerést és érvényesülést akart biztosítani a haza számára. A háborús összeomlás, a vörös terroristák pusztítása és Trianon után ezek az építőkövek jelentették azt a fundamentumot, amire a nagy államférfiak építkezni tudtak – mondta a miniszterelnök. Mint kiemelte, ezek az építőkövek, amelyeket Tisza rakott le, egy évszázad után is itt vannak.

Tisza István vállalta sorsát, a mai kor embere alig érti már ezt. Így diktált becsülete, ezt az utat jelölte ki neveltetése, hite és a református közéleti hagyomány, amely Bethlen Gáborral kezdődött. Nem bújt mások mögé, nem menekült külföldre, és nem árult el senkit, tette, amit az adott helyzetben tennie kellett – sorolta Orbán Viktor, aki szerint Tiszából erő és vasakarat áradt, kézfogása szerződést jelentett – az egyenes és nyílt sisakos küzdelem híve volt mindvégig.

Tisza István 1861. április 22-én született Pesten, apja, Tisza Kálmán 1875 és 1890 között megszakítás nélkül kormányfő volt. Nagybátyját, Tisza Lajost, Szeged árvíz utáni újjáépítési kormánybiztosát 1883-ban tette gróffá a király, és a címet 1897-ben unokaöccsei is megkapták.

Tisza István a debreceni református kollégiumban érettségizett, majd Németországban tanult jogot, államtudományi diplomát Budapesten szerzett. Tisza tudatosan készült a politikusi pályára, sokoldalú képzettséggel rendelkezett, tudásáról ellenfelei is elismerően szóltak. Kiváló jogászként és közgazdászként az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság összhangjának biztosítására, a pénzügyi egyensúly megőrzésére törekedett.

Az 1914. június 28-i szarajevói merénylet, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után a Monarchia vezetői közül Tisza egyetlenként ellenezte a Szerbiának küldött hadüzenetet, mert felkészületlennek gondolta a birodalmat, féltette kényes egyensúlyát, és tartott az Erdélyre vonatkozó román igényektől is. Erőteljes német nyomásra mégis beleegyezett a háború megindításába, de döntése mellett végig kitartott.

A háború végén a vereség és a régi rend jelképe, bűnbakja volt, október 16-án a harmadik merényletet vészelte át, amikor rálőttek az utcán. Egy nappal később az országgyűlésben elmondott beszédében az egységet szorgalmazta, de a közvéleményben csak „A háborút elvesztettük” szavai visszhangoztak, ezt vezető kormánypárti politikus először ismerte el. Tisza a következő napokban többször kifejtette, hogy az utolsó pillanatig ellenezte a háborús megoldást, és hogy a Monarchia csak védekező háborút vívott.

Október 31-én este, az egyébként vértelen őszirózsás forradalom napján négy hazatért frontkatona Hermina úti villájában, amelyet éppen aznap délutántól nem őrzött a csendőrség, egy szópárbaj után agyonlőtte. A gyilkosság körül a mai napig sok a kérdőjel, jóllehet 1920-21-ben egy per során két embert elítéltek érte. Sokan vélik úgy, hogy nem a népharag nyilvánult meg, hanem politikai gyilkosság történt, amelynek hátterében a vele személyesen és politikailag is szemben álló Károlyi Mihályt gyanítják, de ezt nem sikerült bizonyítani.

Ízig-vérig nemzeti politikus

Tisza István ízig-vérig nemzeti politikus volt. Nem osztályok, úri klikkek és ideológiák, hanem a teljes magyar nemzet érekét tartotta szem előtt – emelte ki Orbán. Kifejtette: még ma is nehéz megérteni, hogy 1914 nyarán, Európa miért szorította saját halántékához, és ha már oda szorította, miért sütötte el a pisztolyt. Ismerjük a bevett magyarázatokat: a bűnbak keresést és az összeesküvés-elméleteket.

A miniszterelnök szerint minél többet ismerünk meg a tényekből, úgy tűnik, az egész úgy indult, hogy hoztak egy rossz döntést Bécsben, majd Berlinben, Szentpéterváron, Párizsban és végül Londonban is. Ez a sok rossz döntés végül összetevődött és egy Európát felőrlő katasztrófává vált.

Mi, magyarok nem voltunk abban a helyzetben, hogy a sok rossz döntés árnyékában egy jó döntést tudjunk hozni – emelte ki a miniszterelnök, majd hozzáfűzte: nem voltunk szuverének, egy multietnikus birodalomhoz, egy zuhanásnak induló sziklához voltunk láncolva. Ez a szikla négy év múlva földet ért és ripityára tört. Velünk együtt kivérzett Európa is – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Forrás: MTI/hirado.hu

az eredeti hír itt elérhető