Kormányinfón számoltak be a kormányülésen meghozott döntésekről. A csütörtöki kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter is jelen van, a sajtótájékoztatón Gulyás Gergely elmondta, a kormány a legutóbbi kormányülésen az elmúlt időszak negatív irányú geopolitikai változásait értékelte. Gulyás Gergely szerint NATO eddig nem volt tevékeny résztvevője a háborúnak, azonban most missziót küldenének Ukrajnába.

Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta, hogy a kormány keddi ülésén a jelenlegi nemzetközi és katonai helyzetet elemezte.

Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk. A következő bő félév döntő lesz abból a szempontból, hogy a háború vagy a béke irányáéba mozdul-e el a világ, illetve Európa – mondta a miniszter.
Most Európa meghatározó politikusai arról beszélnek, hogy NATO-katonákat küldenének Ukrajnába – emlékeztetett Gulyás Gergely.

A háborús láz a brüsszeli bürokratátokról átterjedt a NATO-ra is. Most arra készül a NATO, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódik a háborúba. Létre akarnak hozni a NATO-ukrán misszió keretében egy 100 millió dolláros alapot. Ezzel akarják közvetlenül koordinálni a fegyverszállításokat és a katonai kiképzéseket – emelte ki.

Ezzel az a határ, hogy Ukrajna területére NATO-katonák nem lépnek be, napról napra kezd elmosódni. A háborús láz a brüsszeli bürokratákról átterjedt a NATO-ra és a NATO-parancsnokokra is

– hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Magyarország védelmi szövetségként tekint a NATO-ra, akik egymást akarják megvédeni. „A világháború veszélye olyan kockázat, amely minden politikust meggondolásra kell indítson, azonban ezt nem látjuk” – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely emlékeztetett: a magyar kormány álláspontja változatlanul az, hogy a háborúnak katonai megoldása nincs, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

A miniszter azt is elmondta, hogy a kormány mérlegelte, mivel jár a magyar gazdaság számára egy hosszú, háborús korszak.

Kiemelte, hogy egy háborús időszak alapvetően más gazdaságpolitikát igényel, és ezzel kapcsolatban a legfontosabb döntést idén novemberben az amerikaiak hozzák meg. A 2025-ös évi költségvetési javaslatot ezért novemberben fogják benyújtani.

Magyarország a nemzeti szuverenitásának védelme érdekében a kormány nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezett ki Bíró Marcell személyében, aki már részt vett a kormányülésen. Többek nemzetbiztonsági, honvédelmi, valamint rendvédelmi tevékenységek koordinálásáért fele – mondta el a miniszter.

Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy Magyarország továbbra is minden diplomáciai eszközt bevet, és a NATO-n belül is azt az irányt fogja képviselni, hogy semmilyen döntést nem támogat, amely a világháború kockázatához vezet. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarországot a lehető legkisebb veszélye fenyegesse csak akár más országok, akár a NATO világháborús kockázatot növelő döntése ellenére is” – mondta.

Az Európai Parlament által elfogadott migrációs paktumról szólva Gulyás Gergely megismételte a magyar álláspontot: az EP rossz döntést hozott.

„Még az Európai Parlamentben is csak 55-56 százalékos többséggel mentek át ezek a jogszabálytervezetek” – fogalmazott.

Mint mondta, csatlakoznak Donald Tusk lengyel miniszterelnökhöz, aki elmondta, hogy semmilyen újraelosztást nem fog elfogadni és nem fogja anyagilag sem támogatni az illegális migrációt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: elutasítják a kötelező újraelosztást, vagy az annak elutasítása miatt kiszabott büntetések befizetését. Hangsúlyozta, hogy ez a döntés végrehajthatatlan és nem segít Európának.

„Magyarország és a magyar társadalmat meg kell védeni” – hangsúlyozta.

Ebben az évben a magyar gazdaság visszakerülhet a növekedési pályára

A magyar gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdasága, ezért nem mindegy, hogy milyen hírek érkeznek és milyen folyamatok zajlanak le – kezdte Varga Mihály, majd hozzátette:

háborús helyzetben vagyunk, az EU pedig a vártnál lassabban jön ki a válságból.

Németország hosszú ideje gyengélkedik, és ma sem látható pontosan, hogy meddig tart ez az állapot – mondta Varga Mihály, aki szerint a külpiacok szintén gyengék, amik egy exportorientált gazdaság számára, amilyen a magyar is, meghatározó.

Ezért egy háborús helyzetre terveztük meg a makrogazdasági pályát. Tavaly az infláció letörésével és a külső egyensúly helyreállításával idén már a növekedés kerül fókuszba. A növekedés egészséges szerkezetben tud újraindulni 2024-ben.

Januárban mar az építőipar is olyan számokat produkált, hogy látható, hogy növekedési pályára állhatunk – mondta Varga Mihály.

Ez a növekedés a számitásaink szerint 2,5 százalék körül lehet. Ugyanakkor azzal is számolunk, hogy a növekedés az év második felében fel fog gyorsulni. A magas reálbér emelkedésnek és az erősödő fogyasztásnak köszönhető – ismertette a miniszter.

Ez a növekedés segíteni fogja az államháztartás helyzetét is. Termelési fázisban lévő nagyberuházásaink vannak folyamatban, így nyugodtan mondhatom,

hogy jövőre a 4,1 százalékos gazdasági növekedés megalapozott– tette hozzá.

Varga Mihály elmondta, hogy ebből fakadóan a költségvetést továbbra is háborús helyzethez irányítja a kormány.

2025-ben 3,7 százalék, 2026-ban 3,2 százalék alatti költségvetési hiánnyal kalkulálunk. Ezzel parhuzamosan a költségvetésre nagy kiadások nehezednek ebben az évben. A kormány arról döntött, hogy 675 milliárd forintnyi összeg fog átütemeződni a következő időszakra – fogalmazott Varga Mihály.

A beruházásokat nem töröljük ezek a jövőben fognak megvalósulni.

Ez komoly eredmény, hiszen a beruházási rátát tekintve az EU élmezőnyébe tartozunk

– tette hozzá.

Ötpontos intézkedési csomagról döntött a kormány

Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy Brüsszel megnyitotta az uniós határokat Ukrajna előtt. Ez pedig erősen korlátozta a tagállamok értékesítése képességeit. Egyértelműen látszik, hogy Brüsszel elárulta a magyar és uniós gazdákat, és helyettük az ukrán oligarchákat támogatja – hangsúlyozta a miniszter.

A kormány az ukrán mezőgazdasági termékekre újabb intézkedést hozott: azon termékekre, melyeket tilos behozni Ukrajnából, arra teljeskörű bejelentési kötelezettség vonatkozik.

A mezőgazdasági termelők gazdasági helyzetének javítása érdekében három döntést hozott a kormány: a Magyar Államkincstár 2024. május 31-ig teljesítse a 2023. évi egységes kérelmekben igényelt terület és állat alapú támogatásoknak a kifizetését. Eddig mintegy 470 milliárd forintot fizettünk ki.

Az ehhez szükséges közigazgatási feladatok ellátásához erőforrás-atcsoportosítást hajtott végre a kormány a kormányhivatalokban és az államkincstárban egyaránt – mondta a miniszter.

Az agrárszéchenyi kártya konstrukciók az agráriumban és válságkezelésben betöltött szerepére, és a vártnál jóval nagyobb érdeklődésre tekintettel a beérkezett igények lehető legteljesebb kielégítése érdekében a kormány 2026-ig további legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít a programhoz.

Nagy István elmondta, hogy a mezőgazdasági beruházások támogatását is megerősíti a kormány.

Nemcsak az ukrajnai háború okozta piaci problémákat kezeli, hanem a magyar szántóföldi termesztés piaci kitettségét is csökkenti. Egyaránt fejleszteni kívánják az élelmiszeripart, az állattartást, és a termesztést is fejlesztik.

Az EU-s források mellé adott 80 százalékos hazai társfinanszírozás így 1150 milliárd forintot biztosít 2027-ig az ágazatban.

A tárcavezető elmondta, hogy a tavasszal elinduló új vidékfejlesztési pályázatok keretében a takarmányipar, az élelmiszeripar és az állattartásipar fejlesztésére is pénzügyi keretet biztosítanak. A feldolgozóipar 200 milliárd forintos, az állattelepek pedig szintén 200 milliárd forintos keretből pályázhatnak.

Nagy István emlékeztetett, hogy a héten jelentek meg az egységes kérelmek benyújtásához szükséges jogszabályok. Így a magyar gazdálkodók április 10. és június 10. között 44 közvetlen támogatásra és vidékfejlesztési jogcímre nyújthatják be kérelmeiket. Ezzel hivatalosan is elindul az új Közös Agrárpolitika végrehajtásának második éve.

„A gazdák és a kormány stratégiai szövetségesei egymásnak”

– tette hozzá.

A kormány minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy biztonságos, korszerű és megfizethető energiaellátást biztosítson a magyar háztartások számára – mondta Vitályos Eszter, aki szerint önellátási képességünket és energiaszuverenitásunkat meg kell erősítenünk.

A külső kitettségek a belső termelés fokozása mellett a fogyasztás mérséklésével is csökkenthetők. Ezen a területen nagy eredményeket értünk el, első sorban a hazai gázfelhasználás visszaszorításában. Éves alapon a 2021-s mintegy 11 milliárd köbméter helyett 8,5 milliárd köbméter földgázt fogyasztottunk.

Ebben a kormányzati intézkedések is nagy szerepet játszottak.

A családok legutóbb a csok részeként kaphattak támogatást energiatámogatási beruházásaikhoz. Most pedig egy új, 108 milliárd forint keretösszegű konstrukció jelenik meg uniós forrásból.

Ez az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítéséhez nyújt segítséget, ami az épület külső határolóelemeinek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, a használati melegvíz-rendszer és fűtésrendszer korszerűsítését, magas hatásfokú gázkazán és kéménybélelést jelent – mondta Vitályos Eszter.

Forrás: hirado.hu,Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos

az eredeti hír itt elérhető