A nap fotója
2018.11.04Szeretem ezt az utat – Köszönjük ezt a szép fotót Kájel Árpádnak
A foto@egerhirek.hu email címen továbbra is várjuk fotóikat, javaslataikat a “Nap fotója” rovatba!
Férfi kézi NB I: nehezen nyert a Csurgó, könnyedén az FTC
2018.11.03Egerszalókon szülinapozott a Groovehouse énekese
2018.11.03A napokban ünnepelte 44. születésnapját a Groovehouse énekesnője. Judy úgy döntött az egerszalóki Saliris Hotelben piheni ki az elmúlt időszak fáradalmait és itt koccintanak párjával a különleges alkalomból.
Lélegzetelállító fotók a Siena International Photo Awards-ról – Galéria
2018.11.03Az Art Photo Travel egy nonprofit szervezet, amely minden évben megrendezi a Siena International Photo Awards nevű fotóversenyét. Ennek célja többek között a világ kevésbé ismert szépségeinek művészi bemutatása.
A Siena International Photo Award egyike a legnagyobb nemzetközi részvételű fotóversenyeknek. 2018-ban közel 48 000 képpel indultak 156 országból amatőr és profi fotósok.
Mutatunk párat az idén legjobbnak ítélt fotók közül:
Az összes kategóriában indított fotó és nyertes itt tekinthető meg.
Először nyert a BL-ben az Eger
2018.11.03Tolvajt keres az egri rendőrség!
2018.11.03Egerben, a Barkóczy úton egy gyalogos táskájából lopta el a pénztárcát.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a képen látható nő 2018. október 29-én 12 óra 15 perc körül Egerben, a Barkóczy úton egy gyalogos táskájából pénztárcát tulajdonított el – tudtuk meg a Egri Rendőrkapitányság közleményéből.
A rendőrség kéri, hogy aki a képen látható személyt felismeri, jelentkezzen személyesen az Egri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán, vagy tegyen bejelentést a 06/36-522-111-es szám 1182-es mellékén, továbbá az ingyenesen hívható 107 vagy 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén, illetve névtelensége megőrzése mellett a 06-80/555-111-es „Telefontanú” zöldszámán.
Oltás válthatja fel a jövőben a véralvadásgátlókat
2018.11.03Nem csak a húszéveseké a világ…! – Egri támogatással a Senior Plus Expóra
2018.11.03Eger Önkormányzatának támogatásával a bejelentett egri lakcímmel rendelkező nyugdíjasok idén is ingyenesen léphetnek be a november 23-24-én rendezendő Senior Plus Expóra (korábbi Nyugdíjas Expo), melynek a BOK (volt SYMA) Konferencia- és Rendezvény-központ ad otthont. Emellett minden, nem nyugdíjas korú érdeklődő, aki Eger Városkártya tulajdonos, 25%-os kedvezményben részesül a jegypénztárban, ha felmutatja egri plasztikkártyáját.
Hogy működik mindez a gyakorlatban?
A város támogatásának köszönhetően az 50 év feletti, vagy idősebb egri nyugdíjasnak csupán annyit kell tennie, hogy felmutatja nyugdíjas igazolványát és lakcímkártyáját, mellyel az egri állandó lakóhelyet, vagy egri tartózkodási helyet igazolja. Ha ezt megteszi, nem kell belépődíjat fizetnie.
A szervezők azt írják:
Hazánkban több mint hárommillió ember töltötte be a hatvanadik életévét, ez a lakosság több mint 30%-át jelenti. Az egyedülálló, évek óta nagy sikerrel rendezett kiállítás az idős korosztály érdekében jött létre, civil szervezetek, kisebb-nagyobb vállalatok és állami szervezetek összefogásával, együttműködésével.
Az idős emberekkel foglalkozó rendezvény legfontosabb feladata a figyelemfelhívás és egyben segítség abban, hogyan tudnak a nyugdíjas korú emberek testi-lelki egyensúlyban aktív, tartalmas, minőségi életet élni. Foglalkoznak az egészség alappilléreivel, a megelőzés, a prevenció fontosságával, a helyes táplálkozás, a pihenés, a testmozgás jelentőségével. A kiállítás foglalkozik a fiatalabb generációk és a család szerepével is, melyek hozzájárulnak a szépkorúak – lelki értelemben – kiegyensúlyozott, harmonikus mindennapok megteremtéséhez.
A Senior Plus Expo-ra érkező számos kiállító az idősbarát, többek között turisztikai, távközlési, kulturális és más szolgáltatásait mutatja be. Megjelennek az idősbarát szállodák, gyógyfürdők, színházak ajánlatai. Mindeközben a színpadon különféle előadások és meglepetésvendégek gondoskodnak a jó hangulatról.
2017-ben és 2018-ban Eger Önkormányzata több családbarát díjat és címet is elnyert. A tavalyi esztendőben vette át Habis László polgármester az Emberi Erőforrások Minisztériumától az „Idősbarát Önkormányzat – díjat”, az egri szépkorúak sokrétű segítése, támogatása elismeréseként.
A címért versengő települések között Eger arra vállalkozott, hogy hozzájárul az idős egri polgárok fizikai, szellemi frissességének megtartásához és a nemzedékek együttműködésének erősítéséhez. Önkormányzatunk kiemelt célja, hogy mindenki biztonságban és méltóságban élhesse meg az időskort és életének e szakaszában is a közösség aktív, teljes jogú tagja lehessen.
Ebben a munkában kiemelt szerepet vállalnak mindazok, akik a szociális gondoskodás területén, a civil- és kulturális ágazatban dolgoznak, akár a Polgármester Hivatalban, akár az önkormányzat intézményeinél.
További információ ide és ide kattintva érhető el!
Fotók: nyugdijasexpo.hu
A nap fotója
2018.11.03Szarvaskő látkép – Köszönjük ezt a szép őszi képet Varga Zsoltnak.
A foto@egerhirek.hu email címen továbbra is várjuk fotóikat, javaslataikat a “Nap fotója” rovatba!
Nyolcvan éve, hogy Magyarország egy rövid időre visszakapta a Felvidék magyarlakta részét
2018.11.02Nyolcvan éve, 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Később azonban ezért súlyos árat kellett fizetni: Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a katasztrofális vereséggel végződő második világháborúba.
Az első világháborús vereség után a győztes antanthatalmak által diktált trianoni béke a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt fasiszta Olaszországgal és a nemzetiszocialista Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat.
A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak ítélő, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. Az egyezmény erre három hónapot adott, azzal a kikötéssel, hogy ha ezen idő alatt nem születik döntés, az érdekelt felek ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.
A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek a határ szlovákiai oldalán, az akkor még színmagyar Komáromban. A prágai, csak szlovák politikusokból álló delegációt Jozef Tiso, a szlovák autonóm kormány csak két nappal korábban kinevezett elnöke, a magyart Kánya Kálmán külügyminiszter vezette.
A magyar fél az etnikai elvet figyelembe véve tette meg javaslatát, amelyben az 1910-es népszámlálásra támaszkodva 12 940 négyzetkilométernyi terület és 1 030 794 lakos szerepelt, hozzátéve: a Felvidék további területein népszavazással dönthetnének a hovatartozásról. A csehszlovák fél vitatta az 1910-es adatokat, és teljesen elutasító álláspontra helyezkedett. Az álláspontok nem közeledtek, végül a mindaddig halogató csehszlovák delegáció október 12-én terjesztette be ellenjavaslatát. Ebben csak területi autonómiát helyeztek kilátásba, amit később a Csallóköz átengedésére módosítottak, és felvetették a lakosságcsere gondolatát. Miután a magyar fél ezt “rossz viccnek” minősítette, október 13-án hajlandónak mutatkoztak 5200 négyzetkilométernyi terület 345 000 lakos átadására, de jelentős, még az 1930-as csehszlovákiai népszámlálás szerint magyar többségű területek továbbra is Csehszlovákiánál maradtak volna. A tárgyalások október 13-án megszakadtak, a két kormány a nemzetközi döntőbíráskodást kérte. Érdekes módon nemcsak a magyar, hanem a szlovákiai hangulat is bizakodó volt, mert a Tiso vezette pozsonyi kormány Berlinben barátját és pártfogóját látta.
A döntőbíráskodás alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez Tisóék nagy csalódására lényegében az etnikai revíziót valósította meg: Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák, az új határokon túl 67 ezer magyar maradt. Az állampolgárság kérdéseinek rendezésére, a Csehszlovákia területén megmaradó magyar és az átengedett területeken megmaradó nem magyar nemzetiségűek védelmére csehszlovák-magyar bizottság létrehozását is elfogadták.
A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy Miklós kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a visszacsatolt terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, mindezt “a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről” szóló 1938:XXXIV. törvény szentesítette.
A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját. Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12 171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2 185 546 ember 51,4 százaléka volt magyar. Az “országgyarapítás” utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11 475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, az 1,030 milliós lakosság mintegy harmada volt magyar. Ekkorra Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.
A bécsi döntésekért azonban súlyos árat kellett fizetni: Magyarország elveszítette külpolitikai önállóságát, és belesodródott a katasztrofális vereséggel végződő második világháborúba. Az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben három Pozsony közelében fekvő falut – Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún – át kellett engedni Csehszlovákiának, hogy az védhető hídfőt biztosíthasson a város számára.
Forrás: MTVA Sajtóadatbank
Virtuális séta Egerben – Fotelből ülve barangolhatjuk be a várost
2018.11.02Virtuális túrán csodálhatjuk meg Eger legcsodálatosabb részeit!
Bár éppen csodálatos, őszt meghazudtoló idő van odakint, a következő tartalom lélegzetelállító részletességgel mutatja be városunkat azoknak, akik mégsem szeretnének, vagy tudnak kimozdulni otthonról.
Ide kattintva megnézhetjük egyebek között a belvárost, a Termálfürdőt, a Szépasszony-völgyet, a Kopcsik Marcipániát és persze a várat is. Sőt, több helyszínről, például a Szép-bástyáról nappal és este is megcsodálhatjuk az egri panorámát.
Vigyázat, függőséget okoz!
Közmeghallgatás lesz a Városháza Dísztermében
2018.11.02Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2018. november 29-én, csütörtökön 16 órától közmeghallgatást tart a Városháza Dísztermében.
A közmeghallgatáson részt vevő helyi lakosok és a helyben érdekelt szervek képviselői felszólalási jeggyel helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek a Közgyűlés tagjaihoz és a helyben érdekelt szervezetek képviselőihez.
Egy hozzászóló egyszer szólalhat fel, mely felszólalás keretében bármennyi ügyre kitérhet, együttesen legfeljebb 6 percben. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
A nap fotója
2018.11.02Halottak napja. A katolikusok november 2-án tartják, egyháztanilag a szenvedő egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a mindenszentek november 1-i főünnepét követő nap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való általános megemlékezés napjává.
A foto@egerhirek.hu email címen továbbra is várjuk fotóikat, javaslataikat a “Nap fotója” rovatba!
Mindenszentek ünnepe, halottak napja
2018.11.01A keresztény világban november 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.
November 1-jén, mindenszentek napján ünneplik az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig a katolikus egyház megemlékezik minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Mindenszentek ünnepe kötelező egyházi ünnep, az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük.
A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette a megünnepelendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.
November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep.
A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe – az All Hallows’ Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje.
A sírokat is felkészítik az ünnepre
Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.
Mindenszentek Magyarországon 2000-ben – fél évszázad után – lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.
A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű
Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
Halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen „a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről”. Az egyház „a feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget” – írja közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK)
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.
eger.egyhazmegye.hu
Movember: a HE-DO B.Braun Gyöngyös kézilabdacsapata is csatlakozott a kampányhoz
2018.11.01A HE-DO B.Braun Gyöngyös férfi kézilabdacsapat valamennyi munkatársának és játékosának támogatása mellett öt kézilabdás döntött úgy, hogy november első napján megszabadul arcszőrzetétől, majd növekedő bajuszát egész hónapban nem vágja le. Ezzel a gesztussal csatlakoztak a MOVEMBER nevű programhoz, amelyben a férfiak figyelmét hívják fel a prosztatarákkal kapcsolatos szűrővizsgálatok fontosságára.
– Nekem már ott van a képzeletbeli naptáramban az az időpont, amikortól rendszeresen ellátogatok majd a prosztatarákkal kapcsolatos szűrővizsgálatokra. Minden betegséget jobb megelőzni, mint a baj megtörténte után gyógyítani. Ezt tapasztalatból tudom – mondta Milorad Krivokapic, a HE-DO B. Braun Gyöngyös NB I-es férfi kézilabdacsapatának sokszoros szerb-, és magyar válogatott jobbátlövője.
A 38 éves játékos a csapat korelnöke, jó pár évvel ezelőtt egy Veszprém-Szeged meccs közbeni összeütközés után úgy érezte, hogy a lábában elszakadt egy ín, ám a gyors és szakszerű orvosi vizsgálat kiderítette, hogy mélyvénás trombózisa lett, ami egy ideig a pályafutását is veszélyeztette.
– Nagyon régimódinak tartom azt a felfogást, hogy a férfiak egy része attól tartja keményebbnek magát, hogy nem jár szűrővizsgálatokra. Legyen szó bármilyen betegségről, jobb megelőzni azt. Ezt csakis a különböző szűrővizsgálatok rendszeres látogatásával lehet elérni. Ezért sem volt kérdés, hogy a csapaton belül külsőségekben is megmutatom azt, hogy támogatom a Movember programot, azaz levágom a szakállam és a bajuszom nagy részét, majd a bajuszomat egész novemberben növeszteni fogom figyelemfelkeltésül a prosztatarákkal kapcsolatos vizsgálatok fontosságára. Tavaly egy ismerősöm kérésére már részt vettem egyénileg ugyanebben a kampányban, így nem esett nehezemre idén is megválni arcszőrzetem nagy részétől – magyarázta Milorad Krivokapic.
Rajta kívül a HE-DO B.Braun Gyöngyös csapatából Milan Sajin, Uros Vilovski, Varsandán Milán és Gábori Máté ragadott borotvát, hogy néhány mozdulattal simává varázsolják arcukat.
– Négy éve nem vágtam le a szakállamat, de ezért a nemes célért nem volt kérdés, hogy megszabadulok tőle. Egész jó érzés nélküle – mondta vidáman a borotválkozás után Milan Sajin, a csapat nyáron igazolt balátlövője.
Az ötvenszeres szerb-, és tízszeres magyar válogatott Uros Vilovski is a kampány mellé állt. – Három gyermekem van, az ilyen figyelemfelkeltő akciókhoz való csatlakozásomkor nekik is példát mutatok – magyarázta a beálló.
– Jó pár éve a gyöngyösi csapat már csatlakozott ehhez az akcióhoz. Akkor is vállaltam, hogy teljesen megborotválkozom és bajuszt növesztek, így örültem az ismételt lehetőségnek, hiszen az előző szezonokban aktuális csapataim nem vettek részt ebben a kampányban – mondta Varsandán Milán.
A magyar válogatott balszélső elmondta, hogy már nagyon régen borotválkozott meg, hiszen manapság egyre nagyobb divat a jól ápolt szakáll a férfiak körében. Azt is elárulta, hogy régebben volt egy komolyabb felfázása, ami után átesett prosztatavizsgálaton, ahol szerencsére mindent rendben találtak.
– Ettől függetlenül 40 éves korom betöltése után rendszeresen járok majd ilyen szűrésekre, hiszen egyszer már volt is benne részem, nem olyan nagy dolog ez, és a megelőzés mindennél fontosabb – magyarázta Varsandán Milán.
Gábori Máté jobbszélső elárulta, hogy családja egyik férfitagjának már 40 éves kora előtt voltak prosztataproblémái, így nem is volt kérdés, hogy csatlakozik a Movember kampányhoz. – Persze kikértem a barátnőm véleményét is a dologban, de ő is támogatta a bajusznövesztésemet. Azért, ha pár hét múlva már zavaróan belelóg majd a levesbe, a fazonján azért igazítok majd egy kicsit – mondta mosolyogva Máté.
TUDTA?
A kifejezés a bajusz szó angol megfelelője (moustache) és az aktuális hónap nevének összeboronálásából született egy komoly témával a háta mögött: hogy felhívja a figyelmet a férfiakat érintő olyan komoly daganatos betegségekre, mint a prosztatarák. Ennek jegyében szerte a világon megszaporodik ebben a hónapban a bajuszt növesztő férfiak száma, amit tekinthetünk a mellrákra fókuszáló rózsaszínszalagos kampány megfelelőjének is.
reklámfelület kiadó
Online az oldalon
Most
☆ 1828 ☆
Felhasználó Online