Sokat hallani arról, hogy a közvéleménykutató cégek a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal felé húznak, azonban a számok azt mutatják, hogy az egész szakma egyetért a választások várható kimenetelét illetően. A Fidesz-KDNP a biztos szavazók között körülbelül 50%-ra számíthat, így vita csak azzal kapcsolatban van, hogy az ellenzéki pártok hogyan fognak szerepelni.

A Fidesz a legutóbb 22-ből 12 mandátumot szerzett, amivel európai rekordot állított fel: soha ilyen arányban nem támogattak egyetlen formációt sem a kontinensen. Idén ez még tovább javulhat, miközben a Magyarország számára kiosztott mandátumok száma csökken, vagyis 22 helyett 21 lehet. Ha a Fidesz 12 helyett 13 mandátumot szerez, miközben az ellenzék a korábbi 10 helyett csak 8-at, az európai szinten is meg fogja erősíteni a Fidesz politikáját.

A többi befutó

A Medián kivételével mindenki a Jobbik további hanyatlását jósolja, a legfrissebb felmérések alapján jelenleg fej-fej mellett vannak az MSZP-Párbeszéddel, illetve a DK-val. Mindhárom párt 10, illetve 12 százalék környékén áll a biztos szavazók között.

Az LMP vajon az SZDSZ sorsára jut?

A szakemberek szerint a Momentum, illetve az LMP a két kérdéses versenyző, ugyanis nagyjából azonos szavazóbázisból gazdálkodnak, ez a szavazótömb azonban túl kicsi ahhoz, hogy két mandátumot is elérjen, tehát

Vagy Momentumos, vagy LMP-s képviselő szerezhet idén mandátumot.

Az általános vélemény ezzel kapcsolatban az, hogy Fekete-Győr pártja csak nyerhet, míg az LMP tulajdonképpen a túlélésért küzd. Parlamenti párt lévén a Lehet Más a Politikát támogatók könnyen átvándorolhatnak más párthoz, ha az most 5 százalék alatt teljesít.

A nemzetközi helyzet fokozódik

A külföldi felmérések alapján az Európai Parlament jelentős változásokon fog átmenni, a bevándorlásellenes erők erősödni fognak az Európai Parlamentben. A Néppárt balra tolódásának az a következménye, hogy szavazóik a bevándorlásellenes erőket választhatják, büntetve korábbi pártjukat a baloldallal való szövetkezésért. A Néppárton belül szinte csak a Fidesz fog erősödni, viszont ha a Néppártot elhagyja a magyar kormánypárt, a Néppárt elveszítheti első helyét az európai frakciók között. Ez könnyen a bevándorláspárti Manfred Weber csúcsjelölt bukását is eredményezheti. Királycsináló szerepe is lehet tehát a kormánypártiaknak, ami igen komoly tárgyalási pozíció a jövőre nézve.

A választási részvétel

A közvéleménykutatók ebben a kérdésben a leginkább bizonytalanok. A legtöbb mérés 50 százalék fölötti részvételt mutat, azonban a részvételi arányt a szakemberek szerint nagyon nehéz megjósolni, a mérésekhez képest a részvételi arány ugyanis rendre alulmarad. A mért eredményekhez képest ezért a szakma tíz százalékkal kevesebbre becsüli a várható tényleges részvételi arányt, ami így is épp tíz százalékkal magasabb, mint az előző Európai Parlamenti választásokon. Az alacsonyabb részvétel a kisebb pártoknak kedvez, talán ezért sem érezhető, hogy egy kampányidőszak hajrájában vagyunk épp. Az ellenzék érdeke az, hogy kevesen menjenek el, és a Fidesz szavazói motiválatlanok maradjanak.

A Jobbik rejtőzködik, a DK szégyelli Gyurcsányt

Minden párt más választási stratégiát választott, a DK-t leszámítva azonban az ellenzéki pártok általában kifejezetten erőtlen kampányt folytatnak,

ezt a Jobbik olyan magas szinten műveli, hogy Jakab Péter legutóbbi magánakcióját leszámítva utoljára az ajánlóívek hamisításával kapcsolatban merült fel a párt neve.

A Demokratikus Koalíció ezzel szemben teljes erőből kampányol, mind a közösségi médiában, mind az utcán elkerülhetetlen a találkozás Dobrev Klára képével. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója szerint ez bevonzhatja azokat a szavazókat, akik számára Gyurcsány Ferenc személye eltántorító tényező lehet.

Baán Péter

az eredeti hír itt elérhető