Gyakorlatoznak a Gripenek, zajos lesz az égbolt Eger felett
2024.03.19Gigászi bulik, legendák és a legismertebb színészek Egerben, a Szépasszonyvölgy Szabadtéri Színpadán
2024.03.19A szervezők januárban már néhány fellépőt közzé tettek, mostanra tovább bővült a lista, nem is akármilyen programokkal!
A szezon egy hatalmas bulival indul: Byealex és a Slepp nyitja a Szabadtéri Színpad idei programjait majd folytatódik a Rozé Retro Fesztivállal, ahol fellép többek között a szomorú szamuráj megálmodója: Kozsó, a Groovehouse, Cory a Happy Gangből, az ex-Fiestás Csordás Tibi latinos hangzással és Dj Dominique a legismertebb retró slágerekkel.
A rockzene rajongói idén is találkozhatnak a Tankcsapdával és a Kárpátia zenekarral, de giga bulinak ígérkezik a Road, a Vad Fruttik és az Ossian koncertje is.
A szervezők közönség szavazást is indítottak, melynek abszolút nyertese a Neoton Família Sztárjai lettek, így ők szeptember 6-án, péntek este ismét Egerbe érkeznek.
A komolyzene kedvelőit szintén több programlehetőség várja a nyáron. Nagyzenekaros előadások sora várható városunkban: július 21-én, vasárnap az Egri Szimfónikus Zenekar lép fel, július 27-én szombaton pedig a Queen Symphonic, Freddie Mercury legismertebb slágereit hozza el Szépasszony-völgybe.
Színpadra lép Kökény Attila és Rakonczai Viktor, swing esttel készülnek a Vastag testvérek Elvis és Sinatra dalokkal, továbbá előad Palya Bea és zenekara is. A Retro Páholy fellépői Csepregi Éva, Hegyi Barbara, Tarján Zsófi és Kamarás Iván ismert filmslágerekkel érkeznek, élő, nagykoncert keretén belül.
A magyar zenei élet legendái is Egerben vendégeskednek: a Csík Zenekar koncertjének sztárvendége Presser Gábor, augusztus közepén pedig a Charlie 77 turné állomása lesz a Szépasszonyvölgy Szabadtéri Színpada.
A gyerekek sem maradnak bulik nélkül, hiszen a legnagyobb kedvencek: az Apacuka zenekar, Kalap Jakab és az Alma Együttes is fellép a Márai Központban.
Bővelkedik az idei szezon színházi előadásokban is: a Hőhullám, olyan előadókkal, mint Détár Enikő, Fekete Linda, Gyebnár Csekka, Fésűs Nelli és Szőke Zoltán, valamint visszatér az Anyatigrisek Cseke Katinkával és Fekete Lindával és az Öreglányok komédia Papadimitriu Athina, Kocsis Judit, Kovács Krisztina és Bede-Fazekas Annamária főszereplésével. A klasszikus, örökzöld nagyoperett, a Csárdáskirálynő kihagyhatatlan Kállay Borival és Faragó Andrással.
Egerbe érkezik még többek között Liptai Klaudia és Jakupcsek Gabriella, továbbá Nyári Károly is Szulák Andrea vendégszereplésével.
Az érdeklődők a programokról és jegyekről bővebben tájékozódhatnak a Márai Központ facebook oldalán – közölték a szervezők.
The post Gigászi bulik, legendák és a legismertebb színészek Egerben, a Szépasszonyvölgy Szabadtéri Színpadán first appeared on EgerHírek.Pénteken ismét meleg ebéddel várja a hozzájuk fordulókat a Vöröskereszt
2024.03.19A Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezete ismét ebéddel várja az érintetteket, március 22-én (pénteken) 12.00 órakor.
Egerben a Klapka György út 9. szám alatt a Vöröskereszt munkatársai és önkéntese 100 adag székelykáposztával várják a hozzájuk fordulókat!
A heti ételosztást a HÉSZ – SZAKIPARI Kft., Orbán Imre ügyvezető támogatja.
Nyolcvan éve szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot
2024.03.19Nyolcvan éve történt az a tragikus történelmi esemény, amely még Magyarország alaptörvényébe is bekerült: „hazánk 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését”. A német megszállásról, annak okairól és felelőseiről mind a mai napig különböző vélemények, féligazságok és tévhitek élnek a köztudatban. A fő vitakérdés az, hogy volt-e alternatíva, és a magyar vezetés mit tett, illetve tehetett volna a megszállás elkerüléséért. Szakály Sándorral, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatójával ezekről a kérdésekről beszélgetett a Magyar Nemzet.
„Megtörtént tehát. A múlt háború végén a románok, ennek a végén a németek törtek be Magyarország fővárosába. Akkor a románokat a győztes antant küldte a budapesti proletárdiktatúra leverésére, most a németek a nagy orosz proletárdiktatúra elleni küzdelmükben jöttek, hogy megszálljanak egy számukra megbízhatatlan országot. Mi akkor, a románok ellen, a nyugati szövetségesek védelmét kértük. Most, a németek ellen, ugyanebben bizakodtunk. Miért, hogy mi soha nem kaptunk segítséget onnét, ahová a szívünk húzott, ahonnét a segítséget vártuk? Vajon a mi hibánk ez, vagy a rossz politikánk az oka, vagy így van megírva a Sors könyvében?”
Így foglalja össze az 1944. március 19-i német megszállás lényegét a miniszterelnöki posztjáról aznap lemondó és másnap a német letartóztatás elől a török követségre menekülő Kállay Miklós először 1954-ben New Yorkban, angolul megjelent emlékiratában.
Rég eldöntetett
Ebből az is kiderül, hogy sem ő, sem Horthy Miklós kormányzó, továbbá a legtöbb magyar politikai és katonai vezető a legutolsó napokig nem hitte, hogy a német megszállás bekövetkezhet. Pedig az német szempontból szükségszerű és rég eldöntött kérdés volt, állítja Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Miért is?
Azért, mert a nyugati szövetségesek szicíliai partraszállása és Mussolini bukása után Olaszország – amely Németország legfontosabb szövetségese volt – 1943. szeptember 8-án ténylegesen kivált a háborúból, emiatt a német hadvezetésnek komoly erőket kellett átcsoportosítania az olasz frontra. Magyarország épp ebben az időpontban kötött egy titkos megállapodást a britekkel, hogy amennyiben a nyugati hatalmak csapatai elérik Magyarország határait, akkor lép ki az ország a háborúból. Amikor ez az információ eljutott a német katonai és politikai vezetéshez, Hitler kijelentette, nem szabad megengedni, hogy Olaszország esete bárhol megismétlődjön, ezért már 1943 szeptemberében kiadta az utasítást a Magyarország megszállására irányuló hadműveleti terv kidolgozására. Erről természetesen a magyarokat nem értesítették.
Sztálin meggyőzte Rooseveltet
A németek komolyan tartottak a magyar kiugrástól, amit az is bizonyít, hogy Hitler már 1943 áprilisában klessheimi találkozójukon a magyar kormányzó értésére adta, hogy tudnak a Kállay-kormány angolszászokkal folytatott titkos tárgyalásairól, s figyelmeztette Horthyt, hogy „Németország és szövetségesei egyazon hajóban ülnek a viharos tengeren, s világos, hogy ebben a helyzetben bárki, aki esetleg ki akarna szállni belőle, rögtön vízbe fulladna.” A Führer 1943 őszén több olyan kijelentést tett bizalmas körben, hogy ha az amerikai–angol erők partra szállnának a Balkánon, azt a német haderő (a földrajzi és időjárási viszonyok miatt is) nehezen háríthatná el.
– A magyar politikai és katonai vezetés egy része valóban sokáig reményeket fűzött brit és amerikai csapatok balkáni partraszállásához. Azt hitték, az angolszász hatalmak nem fogják megengedni a Vörös Hadsereg behatolását Európa közepébe, ezért terveznek Olaszország és a Balkán felől támadó hadműveletet Közép-Európa irányába – magyarázza Szakály Sándor.
– Úgy gondolták, amikor a nyugati csapatok megjelennek Magyarország határainál, akkor fognak lépni, azaz kilépni. Ez a pillanat azonban soha nem jött el,
mert a három Hitler-ellenes nagyhatalom vezetőjének 1943. november végi teheráni konferenciáján Sztálin meggyőzte – Churchill ellenkezése dacára – Roosevelt amerikai elnököt, hogy a nyugati szövetségesek a németek elleni fő frontot az észak-franciaországi partraszállással nyissák meg. Ez azt jelentette, hogy Európa keleti felét, egészen Németországig a Szovjetunió szállja meg.
Kiugrani, de hogyan?
A történész szerint az adott földrajzi és geopolitikai helyzetben a háborúból történő kiválásnak nem volt esélye, amit az is alátámaszt, hogy bármelyik ország, amelyik kilépett a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára – például Olaszország és Románia –, akkor tette, amikor az addig vele szemben álló hatalmak csapatai megérkeztek az ország területére. Jellemző, hogy Horthy 1943 nyarán bizalmas körben kifakadva azt mondta:
Sokan tanácsolják, hogy ki kell ugrani a háborúból, de senki sem tudja megmondani, hogyan. Azt mégsem tehetem, hogy kiállok a Vár erkélyére, és elkiáltom magam: Átálltam. A németek huszonnégy órán belül Szálasit hoznák…
1944 márciusában a hadihelyzet úgy alakult, hogy jelentős szovjet előretörés volt a keleti hadszíntéren, egyre gyorsabban közeledtek Európa közepe és a Balkán felé, ugyanakkor a nyugati szövetségesek csak lassan haladtak észak felé Olaszországban. Magyarország közép-európai stratégiai helyzete miatt a németek nem kockáztathatták a magyar kiválást, ezért döntött véglegesen február végén Hitler a katonai megszállásról. Erről a magyar politikai és katonai vezetésnek csak hiányos ismeretei voltak. A kormányzó, a miniszterelnök és mások is jól látták az ország kutyaszorító helyzetét.
Tehát semmiképpen nem lehetett elkerülni a megszállást? Szakály Sándor úgy gondolja, hogy nem. Talán akkor lett volna elkerülhető, ha a magyar kormány minden német politikai, katonai, gazdasági követelést azonnal teljesít.
S az is kérdés, vajon mit tehetett volna másként Horthy Miklós. Miben hibázott? – Horthy és a magyar vezetés, ha valamiben, akkor abban hibáztatható, hogy 1941 júniusában miért csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz, amely akkor úgy nézett ki, hogy a németek győzelmével ér véget. A németek mellett ott masíroztak a románok meg a szlovákok is, és a magyarok aggódtak, hogy német győzelem esetén mi lesz az 1938–1941 között visszatért területekkel, amelyeket a két bécsi döntésnek, illetve a kárpátaljai és délvidéki bevonulás alapvetően Hitler általi „engedélyezésének” köszönhetett Magyarország.
Ezek azonban elméleti kérdések, mert Európa közepén ebből a háborúból nem lehetett kimaradni – magyarázza Szakály Sándor.
Egyedül Svájc tudott kimaradni, illetve északon Svédország és távol, Európa szélein Portugália, Spanyolország és Törökország. Ugyanakkor a semleges Svájc és Svédország is kitűnő kapcsolatokat ápolt a náci Németországgal. Bulgária is kimaradt a háborúból, de ennek nem volt nagy jelentősége, és a háború végén őket is ugyanúgy megszállta a szovjet Vörös Hadsereg, mint hazánkat.
Hitler döntése
Szakály Sándor szerint amikor 1944. március közepén Hitler meghívta Horthyt Klessheimbe, már eldőlt a megszállás kérdése. A magyar kormányzó hiába tiltakozott és fenyegetőzött lemondással, nem tudta megmásítani a Führer döntését. Persze megtehette volna, hogy 18-án vagy 19-én, hazatérte után valóban lemond és visszavonul kenderesi birtokára, de akkor sokan úgy vélekedtek, hogy amennyiben a főméltóságú úr ezt megteszi, akkor Magyarországon azonnal olyan szélsőséges erők kerülnek hatalomra, amelyek totálisan kiszolgáltatják az országot a német kívánságoknak és érdekeknek.
A német vezér azzal is megzsarolta Horthyt, hogy ha nem egyezik bele a német megszállásba, akkor román, szlovák, horvát csapatok is bevonulnak Magyarország területére, ami az egész magyar politikai elit és a társadalom többsége számára katasztrofális lett volna. Ráadásul Hitler megígérte, hogy a német csapatokat haladéktalanul visszavonják, mihelyt olyan magyar kormány alakul, amely megfelel a német érdekeknek. Az egykori haditengerész Horthy emlékirataiban azzal magyarázta, hogy miért nem mondott le: „nem tehettem, hogy a süllyedő hajót éppen akkor hagyjam el, amikor legjobban rászorul kapitányára”.
A magyar kormány elvileg a kormányzó távollétében is dönthetett volna a katonai ellenállásról, de Szakály Sándor szerint ez lehetetlen volt, illetve öngyilkosság lett volna. Ugyanis a Magyar Királyi Honvédség zöme a Keleti-Kárpátok előterében harcolt, Budapest és a nyugati határ között semmilyen érdemleges katonai erő nem tartózkodott. Horthy volt a legfelsőbb hadúr, és a vele levő Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke március 18-án este táviratban azt az utasítást adta a helyettesének, hogy amíg a kormányzó haza nem érkezik, semmilyen intézkedés nem történhet, a német csapatokat barátságosan kell fogadni. Ha a magyar csapatok mégis megkísérlik az ellenállást, azt a bevonuló német erők rövid időn belül leverik, és akkor a következmények még tragikusabbak lettek volna: a magyar honvédséget lefegyverzik, és kíméletlen megtorlást hajtanak végre.
Csak a szovjetek ne!
Ez persze a németeknek sem állt érdekében, mivel úgy akarták megszállni Magyarországot, hogy hazánk gazdasági és katonai potenciálja ne sérüljön, hanem minden erőforrást és eszközt a Vörös Hadsereg elleni hadműveletekhez lehessen igénybe venni.
– Bármilyen furcsán hangzik, a német megszállás lehetett volna rosszabb is – véli a történész.
– Az átlagember számára nem volt érzékelhető lényeges változás, mert a németek nem úgy viselkedtek, mint nem sokkal később a szovjet Vörös Hadsereg katonái. A lakosságot nem bántották, nem fosztogattak, a nőket nem erőszakolták meg.
A legtöbben jobban tartottak az orosz megszállástól, és úgy vélték, azért vonultak be a németek, hogy segítsenek nekünk az oroszok ellen harcolni.
Ezzel együtt aligha vitatható, hogy a német megszállással Magyarország addig is korlátozott szuverenitása, a kormányzó és a kormány mozgástere tovább szűkült. A legsúlyosabb következmény a magyarországi zsidóság gettósítása és tömeges deportálása volt, amit Horthy is elítélt, és amikor szembesült azzal, hogy az elhurcolt zsidókat a németek elpusztítják, közbelépett és sikerült megakadályoznia mintegy kétszázezer budapesti zsidó elhurcolását.
Bár a történészek nem szeretik azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha…?, Szakály Sándornak az a meggyőződése, hogy ha a kormányzó a német megszálláskor távozik posztjáról, már március végétől lényegében az következett volna, ami október közepén, a nyilas-hungarista hatalomátvétel és Horthy lemondatása után történt. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a nyugati hatalmak legkésőbb Teheránban ténylegesen lemondtak a Németország és a Szovjetunió közti térségről. A háborús céljuk a németek teljes legyőzése volt, amihez szükségük volt a szovjet katonai erőre, és az óriási szovjet véráldozat árát hajlandók voltak Sztálinnak megfizetni a közép-európai országokkal, népekkel.
Forrás: magyarnemzet.hu
The post Nyolcvan éve szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot first appeared on EgerHírek.Nyolcvan éve szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot
2024.03.19Nyolcvan éve történt az a tragikus történelmi esemény, amely még Magyarország alaptörvényébe is bekerült: „hazánk 1944. március 19-én elveszítette állami önrendelkezését”. A német megszállásról, annak okairól és felelőseiről mind a mai napig különböző vélemények, féligazságok és tévhitek élnek a köztudatban. A fő vitakérdés az, hogy volt-e alternatíva, és a magyar vezetés mit tett, illetve tehetett volna a megszállás elkerüléséért. Szakály Sándorral, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatójával ezekről a kérdésekről beszélgetett a Magyar Nemzet.
„Megtörtént tehát. A múlt háború végén a románok, ennek a végén a németek törtek be Magyarország fővárosába. Akkor a románokat a győztes antant küldte a budapesti proletárdiktatúra leverésére, most a németek a nagy orosz proletárdiktatúra elleni küzdelmükben jöttek, hogy megszálljanak egy számukra megbízhatatlan országot. Mi akkor, a románok ellen, a nyugati szövetségesek védelmét kértük. Most, a németek ellen, ugyanebben bizakodtunk. Miért, hogy mi soha nem kaptunk segítséget onnét, ahová a szívünk húzott, ahonnét a segítséget vártuk? Vajon a mi hibánk ez, vagy a rossz politikánk az oka, vagy így van megírva a Sors könyvében?”
Így foglalja össze az 1944. március 19-i német megszállás lényegét a miniszterelnöki posztjáról aznap lemondó és másnap a német letartóztatás elől a török követségre menekülő Kállay Miklós először 1954-ben New Yorkban, angolul megjelent emlékiratában.
Rég eldöntetett
Ebből az is kiderül, hogy sem ő, sem Horthy Miklós kormányzó, továbbá a legtöbb magyar politikai és katonai vezető a legutolsó napokig nem hitte, hogy a német megszállás bekövetkezhet. Pedig az német szempontból szükségszerű és rég eldöntött kérdés volt, állítja Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. Miért is?
Azért, mert a nyugati szövetségesek szicíliai partraszállása és Mussolini bukása után Olaszország – amely Németország legfontosabb szövetségese volt – 1943. szeptember 8-án ténylegesen kivált a háborúból, emiatt a német hadvezetésnek komoly erőket kellett átcsoportosítania az olasz frontra. Magyarország épp ebben az időpontban kötött egy titkos megállapodást a britekkel, hogy amennyiben a nyugati hatalmak csapatai elérik Magyarország határait, akkor lép ki az ország a háborúból. Amikor ez az információ eljutott a német katonai és politikai vezetéshez, Hitler kijelentette, nem szabad megengedni, hogy Olaszország esete bárhol megismétlődjön, ezért már 1943 szeptemberében kiadta az utasítást a Magyarország megszállására irányuló hadműveleti terv kidolgozására. Erről természetesen a magyarokat nem értesítették.
Sztálin meggyőzte Rooseveltet
A németek komolyan tartottak a magyar kiugrástól, amit az is bizonyít, hogy Hitler már 1943 áprilisában klessheimi találkozójukon a magyar kormányzó értésére adta, hogy tudnak a Kállay-kormány angolszászokkal folytatott titkos tárgyalásairól, s figyelmeztette Horthyt, hogy „Németország és szövetségesei egyazon hajóban ülnek a viharos tengeren, s világos, hogy ebben a helyzetben bárki, aki esetleg ki akarna szállni belőle, rögtön vízbe fulladna.” A Führer 1943 őszén több olyan kijelentést tett bizalmas körben, hogy ha az amerikai–angol erők partra szállnának a Balkánon, azt a német haderő (a földrajzi és időjárási viszonyok miatt is) nehezen háríthatná el.
– A magyar politikai és katonai vezetés egy része valóban sokáig reményeket fűzött brit és amerikai csapatok balkáni partraszállásához. Azt hitték, az angolszász hatalmak nem fogják megengedni a Vörös Hadsereg behatolását Európa közepébe, ezért terveznek Olaszország és a Balkán felől támadó hadműveletet Közép-Európa irányába – magyarázza Szakály Sándor.
– Úgy gondolták, amikor a nyugati csapatok megjelennek Magyarország határainál, akkor fognak lépni, azaz kilépni. Ez a pillanat azonban soha nem jött el,
mert a három Hitler-ellenes nagyhatalom vezetőjének 1943. november végi teheráni konferenciáján Sztálin meggyőzte – Churchill ellenkezése dacára – Roosevelt amerikai elnököt, hogy a nyugati szövetségesek a németek elleni fő frontot az észak-franciaországi partraszállással nyissák meg. Ez azt jelentette, hogy Európa keleti felét, egészen Németországig a Szovjetunió szállja meg.
Kiugrani, de hogyan?
A történész szerint az adott földrajzi és geopolitikai helyzetben a háborúból történő kiválásnak nem volt esélye, amit az is alátámaszt, hogy bármelyik ország, amelyik kilépett a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára – például Olaszország és Románia –, akkor tette, amikor az addig vele szemben álló hatalmak csapatai megérkeztek az ország területére. Jellemző, hogy Horthy 1943 nyarán bizalmas körben kifakadva azt mondta:
Sokan tanácsolják, hogy ki kell ugrani a háborúból, de senki sem tudja megmondani, hogyan. Azt mégsem tehetem, hogy kiállok a Vár erkélyére, és elkiáltom magam: Átálltam. A németek huszonnégy órán belül Szálasit hoznák…
1944 márciusában a hadihelyzet úgy alakult, hogy jelentős szovjet előretörés volt a keleti hadszíntéren, egyre gyorsabban közeledtek Európa közepe és a Balkán felé, ugyanakkor a nyugati szövetségesek csak lassan haladtak észak felé Olaszországban. Magyarország közép-európai stratégiai helyzete miatt a németek nem kockáztathatták a magyar kiválást, ezért döntött véglegesen február végén Hitler a katonai megszállásról. Erről a magyar politikai és katonai vezetésnek csak hiányos ismeretei voltak. A kormányzó, a miniszterelnök és mások is jól látták az ország kutyaszorító helyzetét.
Tehát semmiképpen nem lehetett elkerülni a megszállást? Szakály Sándor úgy gondolja, hogy nem. Talán akkor lett volna elkerülhető, ha a magyar kormány minden német politikai, katonai, gazdasági követelést azonnal teljesít.
S az is kérdés, vajon mit tehetett volna másként Horthy Miklós. Miben hibázott? – Horthy és a magyar vezetés, ha valamiben, akkor abban hibáztatható, hogy 1941 júniusában miért csatlakozott a Szovjetunió elleni háborúhoz, amely akkor úgy nézett ki, hogy a németek győzelmével ér véget. A németek mellett ott masíroztak a románok meg a szlovákok is, és a magyarok aggódtak, hogy német győzelem esetén mi lesz az 1938–1941 között visszatért területekkel, amelyeket a két bécsi döntésnek, illetve a kárpátaljai és délvidéki bevonulás alapvetően Hitler általi „engedélyezésének” köszönhetett Magyarország.
Ezek azonban elméleti kérdések, mert Európa közepén ebből a háborúból nem lehetett kimaradni – magyarázza Szakály Sándor.
Egyedül Svájc tudott kimaradni, illetve északon Svédország és távol, Európa szélein Portugália, Spanyolország és Törökország. Ugyanakkor a semleges Svájc és Svédország is kitűnő kapcsolatokat ápolt a náci Németországgal. Bulgária is kimaradt a háborúból, de ennek nem volt nagy jelentősége, és a háború végén őket is ugyanúgy megszállta a szovjet Vörös Hadsereg, mint hazánkat.
Hitler döntése
Szakály Sándor szerint amikor 1944. március közepén Hitler meghívta Horthyt Klessheimbe, már eldőlt a megszállás kérdése. A magyar kormányzó hiába tiltakozott és fenyegetőzött lemondással, nem tudta megmásítani a Führer döntését. Persze megtehette volna, hogy 18-án vagy 19-én, hazatérte után valóban lemond és visszavonul kenderesi birtokára, de akkor sokan úgy vélekedtek, hogy amennyiben a főméltóságú úr ezt megteszi, akkor Magyarországon azonnal olyan szélsőséges erők kerülnek hatalomra, amelyek totálisan kiszolgáltatják az országot a német kívánságoknak és érdekeknek.
A német vezér azzal is megzsarolta Horthyt, hogy ha nem egyezik bele a német megszállásba, akkor román, szlovák, horvát csapatok is bevonulnak Magyarország területére, ami az egész magyar politikai elit és a társadalom többsége számára katasztrofális lett volna. Ráadásul Hitler megígérte, hogy a német csapatokat haladéktalanul visszavonják, mihelyt olyan magyar kormány alakul, amely megfelel a német érdekeknek. Az egykori haditengerész Horthy emlékirataiban azzal magyarázta, hogy miért nem mondott le: „nem tehettem, hogy a süllyedő hajót éppen akkor hagyjam el, amikor legjobban rászorul kapitányára”.
A magyar kormány elvileg a kormányzó távollétében is dönthetett volna a katonai ellenállásról, de Szakály Sándor szerint ez lehetetlen volt, illetve öngyilkosság lett volna. Ugyanis a Magyar Királyi Honvédség zöme a Keleti-Kárpátok előterében harcolt, Budapest és a nyugati határ között semmilyen érdemleges katonai erő nem tartózkodott. Horthy volt a legfelsőbb hadúr, és a vele levő Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke március 18-án este táviratban azt az utasítást adta a helyettesének, hogy amíg a kormányzó haza nem érkezik, semmilyen intézkedés nem történhet, a német csapatokat barátságosan kell fogadni. Ha a magyar csapatok mégis megkísérlik az ellenállást, azt a bevonuló német erők rövid időn belül leverik, és akkor a következmények még tragikusabbak lettek volna: a magyar honvédséget lefegyverzik, és kíméletlen megtorlást hajtanak végre.
Csak a szovjetek ne!
Ez persze a németeknek sem állt érdekében, mivel úgy akarták megszállni Magyarországot, hogy hazánk gazdasági és katonai potenciálja ne sérüljön, hanem minden erőforrást és eszközt a Vörös Hadsereg elleni hadműveletekhez lehessen igénybe venni.
– Bármilyen furcsán hangzik, a német megszállás lehetett volna rosszabb is – véli a történész.
– Az átlagember számára nem volt érzékelhető lényeges változás, mert a németek nem úgy viselkedtek, mint nem sokkal később a szovjet Vörös Hadsereg katonái. A lakosságot nem bántották, nem fosztogattak, a nőket nem erőszakolták meg.
A legtöbben jobban tartottak az orosz megszállástól, és úgy vélték, azért vonultak be a németek, hogy segítsenek nekünk az oroszok ellen harcolni.
Ezzel együtt aligha vitatható, hogy a német megszállással Magyarország addig is korlátozott szuverenitása, a kormányzó és a kormány mozgástere tovább szűkült. A legsúlyosabb következmény a magyarországi zsidóság gettósítása és tömeges deportálása volt, amit Horthy is elítélt, és amikor szembesült azzal, hogy az elhurcolt zsidókat a németek elpusztítják, közbelépett és sikerült megakadályoznia mintegy kétszázezer budapesti zsidó elhurcolását.
Bár a történészek nem szeretik azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha…?, Szakály Sándornak az a meggyőződése, hogy ha a kormányzó a német megszálláskor távozik posztjáról, már március végétől lényegében az következett volna, ami október közepén, a nyilas-hungarista hatalomátvétel és Horthy lemondatása után történt. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a nyugati hatalmak legkésőbb Teheránban ténylegesen lemondtak a Németország és a Szovjetunió közti térségről. A háborús céljuk a németek teljes legyőzése volt, amihez szükségük volt a szovjet katonai erőre, és az óriási szovjet véráldozat árát hajlandók voltak Sztálinnak megfizetni a közép-európai országokkal, népekkel.
Forrás: magyarnemzet.hu
The post Nyolcvan éve szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot first appeared on EgerHírek.Rengetegen keresték fel az ünnepi hosszú hétvégén a Mátra-Bükk térségét
2024.03.19Erős forgalom jellemezte a turisztikai szezonnyitónak is tekinthető március 15-i hosszú hétvégét. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján több mint 300 ezer éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken a vendégek. Ennek több mint 60%-a, 190 ezer éjszaka belföldiekhez köthető, míg közel 40%-át, 115 ezer éjszakát a külföldiek foglaltak le. A legjellemzőbbek a 2 éjszakás, 2 fős utazások voltak március 14-17. között.
Sokan töltötték otthonuktól távol, utazással egybekötve a nemzeti ünnepet. A közel 210 ezer vidéki vendégéjszaka 84%-át belföldről regisztrálták az NTAK adatai alapján. Emellett szép számmal érkeztek nemzetközi vendégek a vidéki szálláshelyekre is, a legtöbben Csehországból, Németországból és Ausztriából – derült ki a Magyar Turisztikai Ügynökség legfrissebb összegzéséből.
A turisztikai térségek közül kiemelkedő érdeklődés övezte a Balatont, a Mátra-Bükköt és Budapest környékét.
Az adatok szerint elmondható, hogy a leggyakrabban párban utaztak a vendégek, 76 ezer 2 fős foglalást regisztráltak. A párok mellett a családok is szívesen útnak indultak, a belföldi vendégek 14%-a volt 18 évnél fiatalabb.
Budapest után a legszívesebben a fürdővárosok felé vették az irányt a hosszú hétvégén a vendégek, Hévíz, Hajdúszoboszló, Zalakaros és Bük ezúttal is sokakat vonzott. A fürdővárosok közül arányaiban a legtöbb külföldi Bük városába foglalt szállást, míg a hazai utazók aránya Zalakaroson volt a legnagyobb. A fővárosban közel 100 ezer éjszakányi foglalás érkezett, melynek 16%-át a belföldi vendégek adták. A budapesti vendégforgalom több mint 80%-a így a külföldi utazókhoz volt köthető, akik elsősorban az Egyesült Királyságból, Olaszországból és Spanyolországból indultak hazánkba.
Az adatokból az is látszik, hogy a legkelendőbb szállások a szállodák voltak, az éjszakák többségét hotelekben töltötték a vendégek. A fővárost felkeresők 56%-a, míg a vidéken foglalók 59%-a szállt meg ilyen szálláshelyeken. Közülük az utazók több mint fele négycsillagos szállodákat választott, míg minden negyedik háromcsillagos hotelekben szállt meg.
A magas vendégforgalom mellett nőttek a szálláshelyek bevételei is. Az NTAK adatai szerint a szálláshelyi bevételek meghaladták a 6,5 milliárd forintot az ünnepi hosszú hétvégén, ami 14%-kal magasabb, mint az egy héttel korábbi eredmény.
The post Rengetegen keresték fel az ünnepi hosszú hétvégén a Mátra-Bükk térségét first appeared on EgerHírek.Rengetegen keresték fel az ünnepi hosszú hétvégén a Mátra-Bükk térségét
2024.03.19Erős forgalom jellemezte a turisztikai szezonnyitónak is tekinthető március 15-i hosszú hétvégét. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján több mint 300 ezer éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken a vendégek. Ennek több mint 60%-a, 190 ezer éjszaka belföldiekhez köthető, míg közel 40%-át, 115 ezer éjszakát a külföldiek foglaltak le. A legjellemzőbbek a 2 éjszakás, 2 fős utazások voltak március 14-17. között.
Sokan töltötték otthonuktól távol, utazással egybekötve a nemzeti ünnepet. A közel 210 ezer vidéki vendégéjszaka 84%-át belföldről regisztrálták az NTAK adatai alapján. Emellett szép számmal érkeztek nemzetközi vendégek a vidéki szálláshelyekre is, a legtöbben Csehországból, Németországból és Ausztriából – derült ki a Magyar Turisztikai Ügynökség legfrissebb összegzéséből.
A turisztikai térségek közül kiemelkedő érdeklődés övezte a Balatont, a Mátra-Bükköt és Budapest környékét.
Az adatok szerint elmondható, hogy a leggyakrabban párban utaztak a vendégek, 76 ezer 2 fős foglalást regisztráltak. A párok mellett a családok is szívesen útnak indultak, a belföldi vendégek 14%-a volt 18 évnél fiatalabb.
Budapest után a legszívesebben a fürdővárosok felé vették az irányt a hosszú hétvégén a vendégek, Hévíz, Hajdúszoboszló, Zalakaros és Bük ezúttal is sokakat vonzott. A fürdővárosok közül arányaiban a legtöbb külföldi Bük városába foglalt szállást, míg a hazai utazók aránya Zalakaroson volt a legnagyobb. A fővárosban közel 100 ezer éjszakányi foglalás érkezett, melynek 16%-át a belföldi vendégek adták. A budapesti vendégforgalom több mint 80%-a így a külföldi utazókhoz volt köthető, akik elsősorban az Egyesült Királyságból, Olaszországból és Spanyolországból indultak hazánkba.
Az adatokból az is látszik, hogy a legkelendőbb szállások a szállodák voltak, az éjszakák többségét hotelekben töltötték a vendégek. A fővárost felkeresők 56%-a, míg a vidéken foglalók 59%-a szállt meg ilyen szálláshelyeken. Közülük az utazók több mint fele négycsillagos szállodákat választott, míg minden negyedik háromcsillagos hotelekben szállt meg.
A magas vendégforgalom mellett nőttek a szálláshelyek bevételei is. Az NTAK adatai szerint a szálláshelyi bevételek meghaladták a 6,5 milliárd forintot az ünnepi hosszú hétvégén, ami 14%-kal magasabb, mint az egy héttel korábbi eredmény.
The post Rengetegen keresték fel az ünnepi hosszú hétvégén a Mátra-Bükk térségét first appeared on EgerHírek.Április 19-én tér vissza Borics Ádám
2024.03.19Április 19-én tér vissza Borics Ádám, a kevert harcművészetek, az MMA magyar kiválósága.
A 30 esztendős Heves vármegyei sportoló az MTI-nek elmondta, hogy a PFL nevű szervezet pehelysúlyú tornájának – amelynek végső győztese egymillió dollárt nyer – első fordulójában, Chicagóban a perui Enrique Barzola lesz az ellenfele.
Jól ismerem őt, sok mérkőzése volt a UFC-ben, folyamatosan jön előre, de megvan rá a taktikám. Ki akarok magamból adni mindent
– mondta Borics Ádám, akinek egy súlyos térdsérülés miatt másfél évet kellett kihagynia, de január óta újra százszázalékosnak érzi magát.
A jelenleg Floridában edző magyar ketrecharcos elmondta: a következő három hét még rendkívül kemény lesz a felkészülésében.
Borics 2022 októberében világbajnoki címmérkőzést vívott a sportág egyik legendájával, a brazil Patricio „Pitbull” Freirével annak ellenére, hogy felkészülés közben súlyosan megsérült – a dél-amerikai pontozásos győzelmet aratott – írja a nemzetisport.hu.
The post Április 19-én tér vissza Borics Ádám first appeared on EgerHírek.Április 19-én tér vissza Borics Ádám
2024.03.19Április 19-én tér vissza Borics Ádám, a kevert harcművészetek, az MMA magyar kiválósága.
A 30 esztendős Heves vármegyei sportoló az MTI-nek elmondta, hogy a PFL nevű szervezet pehelysúlyú tornájának – amelynek végső győztese egymillió dollárt nyer – első fordulójában, Chicagóban a perui Enrique Barzola lesz az ellenfele.
Jól ismerem őt, sok mérkőzése volt a UFC-ben, folyamatosan jön előre, de megvan rá a taktikám. Ki akarok magamból adni mindent
– mondta Borics Ádám, akinek egy súlyos térdsérülés miatt másfél évet kellett kihagynia, de január óta újra százszázalékosnak érzi magát.
A jelenleg Floridában edző magyar ketrecharcos elmondta: a következő három hét még rendkívül kemény lesz a felkészülésében.
Borics 2022 októberében világbajnoki címmérkőzést vívott a sportág egyik legendájával, a brazil Patricio „Pitbull” Freirével annak ellenére, hogy felkészülés közben súlyosan megsérült – a dél-amerikai pontozásos győzelmet aratott – írja a nemzetisport.hu.
The post Április 19-én tér vissza Borics Ádám first appeared on EgerHírek.Jó reggelt, Eger!
2024.03.19Március 19. napjára, keddre ébredtünk. Máris hozzuk a legfontosabb napindító tudnivalókat. Jó reggelt, Eger!
2024. március 19., kedd
Ilyen idő lesz ma
Északias áramlással továbbra is hideg és száraz levegő érkezik a Kárpát-medencébe, aminek hatására nemcsak ma reggel, de szerdára virradóra is nagy területen várható fagy az országban.
Napközben több órára kisüt a nap, az északi, északkeleti szél a Dunától keletre nagyobb területen megélénkül. A hőmérséklet 7-12 fok lesz.
Szerda hajnalban azonban ismét nagy területen várható fagy, a fagyzugos helyeken mínusz 6, mínusz 7 fok is lehet, de általában mínusz 5 és 0 fok között alakul a hőmérséklet.
Várhatóan péntektől enyhül az idő.
Egerben kedd reggel 0, +1 fokot mérünk.
Kitekintő – élőben a Dobó tér
Kamerakép forrása: Eger.hu
Ma őket ünnepeljük
Névnap
József, Bánk, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa
A József név eredete és jelentése:
Héber eredetű férfinév. Jelentése: Jahve gyarapítson illetve Isten tegyen a most született gyermekekhez. John Marco Allegro szerint a kő jelentésű héber jaspis szó származéka. Ez a főpapok palástján és mellén hordott drágakő díszekre vésett törzsi jelekre utal.
A József név elemzése:
A József név érzékeny, álmodozó és intuitív egyéniség kialakulását segíti, aki fogékony a különféle művészeti ágak iránt. Viselői sokkal inkább használják az érzékeiket, mint az eszüket, de megérzéseik sokkal erősebbek és pontosabbak, mint az emberek többségének. Az pénzügyek igen távol állnak a Józsefektől, ezért ritkán részesülnek tehetségükhöz és a munkájukba fektetett energiához méltó anyagi elismerésben.
A Bánk név eredete és jelentése:
Magyar eredetű férfinév, az egykori méltóságnévből, a Bán-ból képződött -k kicsinyítőképzővel.
A Bánk név jellemzése:
Egy igen határozott személyiség, aki szeret más életébe is beleszólni. Egyszerű, ám egyben összetett személyiség. Kreatív, győztes típus, aki nehezen viseli el ha veszít.
Kutya névnap:
Alíz, Niki
Cica névnap:
Ámor, Hajnal
Hörcsög névnap:
Zsepi
Születésnaposok
1691 – Festetics József magyar katona, vezérőrnagy-lovassági tábornok, híres császári hadvezér († 1775)
1813 – David Livingstone skót misszionárius orvos, Közép-Afrika kutató, a Viktória-vízesés felfedezője († 1873)
1887 – Kabos Gyula magyar színész († 1941)
1897 – Kőmíves Sándor magyar színész, érdemes és kiváló művész († 1980)
1900 – Frédéric Joliot-Curie francia kémikus, kémiai Nobel-díjas, világhíres atomfizikus († 1958)
1917 – Szabó László magyar sakkozó, nemzetközi nagymester többszörös világbajnokjelölt és tízszeres magyar bajnok († 1998)
1927 – Szász Imre író, műfordító († 2003)
1944 – Szécsi Pál magyar énekes († 1974)
1947 – Glenn Close amerikai színésznő
1955 – Bruce Willis amerikai színész, énekes
1972 – Pindroch Csaba magyar színművész
1976 – Alessandro Nesta olasz labdarúgó
1982 – Leandro de Almeida brazil-magyar kettős állampolgárságú labdarúgó, jelenleg a Ferencváros játékosa
1991 – Pál Dénes magyar énekes, előadóművész
Miről híres a mai nap?
- 1911 – Első alkalommal tartják meg a nemzetközi nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban.
- Szent József ünnepe, aki a szentek ünnepkörében Szűz Mária férje, Jézus nevelőapja, a Szent Család feje
- A cigányság világnapja
- Apák napja Spanyolországban (Día del Padre), Olaszországban (Festa del Papà), Andorrában (Dia del Pare), Belgiumban (Antwerp), Boliviában, Svájcban (Canton Ticino), Liechtensteinben, Portugáliában (Dia do Pai)
Ezen a napon történt
1516 – Székesfehérvárott eltemetik II. Ulászló magyar királyt az 1506-ban elhunyt feleségével, Candale-i Annával együtt.
1849 – Bem József tábornok elfoglalja Brassót, ezzel egész Erdélyből kiűzi az ellenséges osztrák-orosz csapatokat.
1873 – Liszt Ferenc a Pesti Vigadóban vezényli – az Andrássy Gyulának ajánlott – legújabb zenekari műve, a Szózat és Magyar Himnusz-fantázia ősbemutatóját.
1944 – Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba, ugyanaznap Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemondását.
1946 – Budakeszin megkezdődik a németek kitelepítése. A magyar kormány, a SZEB hozzájárulásával mintegy 4000 embert, a város lakosságának ötven százalékát deportálja Németországba.
2013 – Ferenc pápa elfoglalja Szent Péter apostol trónját.
Ezek voltak a tegnap legfontosabb hírei
Gömöri László a Fidesz képviselőjelöltje Eger 1-es számú választókerületében
Egymillió négyzetméteren kezdte meg a tavaszi munkákat a Városgondozás
Újra lehet bankkártyával fizetni az egri parkolóautomatáknál
A Rákóczi úti benzinkút átépítése miatt érhetik kellemetlen meglepetések az arra közlekedőket
Erre is várni kellett egy választási évig, de végre megújul a Bornemissza iskola előtti bekötő út és parkoló
Francia filmek legjava az Urániában
Tavasszal a Heves vármegyei általános iskolákban is kinyílik az erdő kapuja
Kullancsinvázió jöhet az enyhe tél miatt
Négy Heves vármegyei tűzoltó részesült elismerésben
3 millió forinttal csaptak be helyi férfiak egy idős embert Recseken
A héten ismét adhatunk vért
A keddi horoszkóp
(A legfrissebb horoszkóp a képre kattintva nyílik meg)
The post Jó reggelt, Eger! first appeared on EgerHírek.
Nagy területen várható fagy kedden és szerdán hajnalban – videó
2024.03.18Északias áramlással továbbra is hideg és száraz levegő érkezik a Kárpát-medencébe, aminek hatására nemcsak keddre, de szerdára virradóra is nagy területen várható fagy az országban – derül ki a HungaroMet Zrt. hétfői videójából.
Az előrejelzés szerint hétfő éjszaka az Északi-középhegységtől nyugatra helyenként jelentéktelen hózápor, gyenge hószállingózás várható, a légmozgás mérsékelt marad. A hőmérséklet kedd hajnalban mínusz 3 és plusz 3 Celsius-fok között várható, a felhősebb Duna-Tisza-közén lesz enyhébb az idő.
Kedden napközben több órára kisüt a nap, az északi, északkeleti szél a Dunától keletre nagyobb területen megélénkül. A hőmérséklet 7-12 fok lesz.
Szerda hajnalban azonban ismét nagy területen várható fagy, a fagyzugos helyeken mínusz 6, mínusz 7 fok is lehet, de általában mínusz 5 és 0 fok között alakul a hőmérséklet.
Várhatóan péntektől enyhül az idő.
The post Nagy területen várható fagy kedden és szerdán hajnalban – videó first appeared on EgerHírek.Kullancsinvázió jöhet az enyhe tél miatt
2024.03.18Kullancsinvázió fenyeget az átlagosnál enyhébb tél miatt – hívják fel a figyelmet a Tények riportjában nyilatkozó szakemberek. Emiatt a túrázókat arra kérik, hogy használjanak riasztó spray-ket, és hazaérve mindenképp vizsgálják át magukat – írja a hazipatika.hu.
A jó idővel a kullancsszezon is elkezdődött, a vérszívók az erdőkben, parkokban, vagy akár a játszótereken is megjelenhetnek. Nem csak az emberekre, de az állatokra is veszélyt jelenthetnek, a szakemberek szerint ezért egy kirándulás után az ő bundájukat is fontos átvizsgálni.
Akár magunkban, akár a háziállatunkban fedezünk fel egy ilyen vérszívót, nagyon fontos, hogy minél hamarabb eltávolítsuk azt. Ehhez olyan speciális kullancseltávolító kanalat is alkalmazhatunk, amellyel gyorsan és veszélytelenül kihúzhatjuk a bőrbe fúródott állatot.
A kullancsok által terjesztett két legismertebb betegség a Lyme-kór és a kullancs-encephalitist. Az említett betegségeket az értük felelős kórokozó általában szúrásával (nyálával) terjeszti, de ettől eltérő fertőzések is lehetségesek.
The post Kullancsinvázió jöhet az enyhe tél miatt first appeared on EgerHírek.Tavasszal a Heves vármegyei általános iskolákban is kinyílik az erdő kapuja
2024.03.18Az Iskolában az erdő programnak köszönhetően az ország általános iskoláiban tavasszal kinyílik az erdő kapuja. A Minősített Erdészeti Erdei Iskolák erdőpedagógusai 500 iskolában, közel 30 ezer gyermeknek mutatják meg az erdő csodás világát, melyből közel 40 intézményhez az EGERERDŐ Zrt. kollégái látogatnak el.
Az erdőre, mint az ország zöld aranyára, többféle szemüvegen keresztül nézhetünk. Sokszor az erdőt élménypontnak tekintjük, ahol sétálva, két keréken, esetleg lovon vágtatva vagy kisvonaton nosztalgiázva jó érzés feltöltődni. Van, akinek az erdő munkahely, munkája az erdővel való fenntartható gazdálkodás. Sokan az erdőben megtermelt faanyag mellett melegednek a hideg téli estéken, vagy a házuk építésekor, berendezésekor használják a megújuló alapanyagot. Persze nem szabad elfelejteni, hogy az erdőnek a klímavédelemben, vízmegtartásban, talajmegkötésben is hangsúlyos szerepe van.
Bárhogy is tekintsünk az erdőre, egy biztos: Erdeink megőrzésének kulcsszerepe van az országunk életében.
Az Agrárminisztérium által támogatott és az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Ismerd meg az erdőt c. programban az erdők megőrzéséről, az erdei élővilágról és a benne zajló folyamatokról játékos formában szerezhetnek ismereteket a gyerekek.
A programnak köszönhetően az EGERERDŐ Zrt. erdőpedagósusai, a Szilvásváradi, Mátrafüredi és Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskolákat képviselve, iskoláról iskolára járnak, ahol látványos interaktivitás keretében mutatják be munkájukat és az erdő életét.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a programra sok helyi intézmény jelentkezett, az Alföld peremétől, egészen az északi országhatárig. Több iskola jelentkezett Egerből, de az egészen kis települések is sikeresen vettek részt a kiírásban.
Aki esetleg lemaradt a programból, annak vigasztalásul szolgáljon, hogy a szervezők tervezik az őszi folytatást, így érdemes figyelemmel kísérni az Országos Erdészeti Egyesület és az erdészeti társaságok honlapjait, közösségi oldalait.
Bízunk benne, hogy a környezeti nevelési programokon sok nebulót megérint az erdő szelleme és a tanulás nem zárul le a négy fal között. Reményünk szerint a programot tovább folytatva az osztályok felkeresik a mátrai és bükki Erdészeti Erdei Iskoláinkat, ahol a csoportok testközelből megismerhetik az égig érő tanterem varázslatos világát – írja közleményében az EGERERDŐ Zrt.
The post Tavasszal a Heves vármegyei általános iskolákban is kinyílik az erdő kapuja first appeared on EgerHírek.Gömöri László a Fidesz képviselőjelöltje Eger 1-es számú választókerületében
2024.03.18Vágner Ákos, a Fidesz egri polgármesterjelöltje közösségi oldalán azt írja, hogy a következő napokban bemutatja csapatát, akivel nekivág a június 9-i helyhatósági választásoknak.
Elsőként az 1-es választókörzet jelöltjét, Gömöri Lászlót mutatta be, aki – mint írja – jól ismeri a körzetet, hiszen itt nőtt fel, s családjával most is a Lajosvárosban él. Látja a városrész problémáit és igényeit, s azt is tudja, mely területeken van szükség fejlesztésre, előrelépésre.
Kiemelte továbbá, hogy óriási tudásvágy hajtja, hiszen jelenleg az Egri Hittudományi Főiskola harmadéves hallgatója, hittan-nevelőtanár szakon. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen – pedagógia szakon – szintén harmadéves. Hetedik éve a lajosvárosi fertálymesterek választmányi tagjaként irányítja negyedük feladatait. Mindennapjainak a hit is vezérfonala, hiszen a Lajosvárosban egyházközségi képviselőtestületi tag.
A közösségépítés és programszervezés terén tehát élen jár, a fentieken túl a két évvel ezelőtt megalakult Lajosvárosi Keresztény Kultúráért Egyesület, a „LAKK” egyik alapító tagja. Mind a fertálymesterekkel, mind a LAKK egyesület tagjaival azon munkálkodik, hogy Lajosváros egyre szebb, egyre virágzóbb legyen és továbbra is biztonságos hely maradjon minden korosztály számára. Azt vallja, fontos, hogy a fiatalok is szívesen éljenek itt, s a városban képzeljék el a jövőjüket – írja posztjában Vágner Ákos.
Francia filmek legjava az Urániában
2024.03.18Idén minden eddiginél színesebb programkínálattal várja a filmrajongókat az Uránia Mozi.
Az elmúlt időszakban megrendezésre került a Nemzetközi Dokumentum Filmfesztivál, a közönség láthatta a legjobb, Oscar-díjra jelölt filmeket. Bemutatták a Dűne második részét eredeti nyelven és elindult a Gyűrűk ura mind három részének vetítése is: a rajongók ezen a héten, csütörtökön a második részt láthatják. A magyar filmrendező Poór István alkotását, A funtineli boszorkány című filmre akkora érdeklődés mutatkozott, hogy kétszer is megtelt az Uránia.
Az Agria Film Kft. célja, hogy rendszeresen, minél színesebb műsorkínálattal kiszolgálja a moziba látogatókat. A régi klasszikusok mellett, művészfilmek, új, népszerű filmek eredeti nyelven kerülnek vászonra, de nemzetközi alkotások is látogathatóak, ilyen a Frankofón Filmnapok, ahol francia filmek láthatók.
Március 29.-31. között érkeznek a legújabb frankofón filmek az Uránia Moziban. Összesen 8 film, többek között drámák, vígjátékok, romantikus és animációs filmek közül lehet választani, csupán 1800 ft-ért. Mind olyan alkotás, amely többsége már a legrangosabb nemzetközi fesztiválokon is díjaztak.
Robotálmok című animációs film vicces, ugyanakkor szívhez szóló családi film egy kutya és egy robot különös barátságáról.
Bonnard – Egy festő szerelme, Pierre Bonnard francia festő a századforduló egyik kiemelkedő művésze volt. A film a festő művészetét és elsöprő szerelmét feleségével mutatja be, csodálatos színészi alakításokkal.
Falcon Lake egy kanadai–francia romantikus-fantasztikus dráma, mely a 13 éves Bastien és a 16 éves Chloé kapcsolatáról szól. A fiatalok a nyári vakációt családjukkal egy Québec-i tóparti faházban töltik, amelyről úgy hírlik, hogy szellemek járják. A két fiatal közti korkülönbség talán nagynak számít, azonban rövidesen különleges kötelék alakul ki közöttük.
Nemkívánatos személyek filmben Haby aktívan részt vesz a közösség ügyeiben, így igencsak felháborodik, amikor rájön, hogy az új polgármester területrendezésre készül. A helyiek azonban nem törődnek bele a tervezett tarolásba, Haby vezetésével szembeszállnak az önkormányzattal, hogy megvédjék a tömbjüket.
Tánc az élet érzelmekkel teli bepillantás a profi tánc világába! A párizsi opera fiatal sztárja, Elise egy előadás végén súlyosan megsérül. A balerina álmai hirtelen szertefoszlanak, amikor az orvosok azt mondják: évekig nem táncolhat. Egy véletlen azonban a kortárs tánc világa felé sodorja, ahol új barátokra talál. A tánc maga az élet, és sosem késő új utakra lépni!
A férfi, aki vásárra vitte a bőrét azelső tunéziai film, amelyet Oscar-díjra jelöltek. Sam Ali a háború elől menekül Szíriából. Európába szeretne eljutni, hogy ott a szerelmével új életet kezdhessen. Az útért a bőrével fizet: engedi, hogy egy kortárs képzőművész teletetoválja.
Bernadette –A főnökasszonysok humorral bizonyítja a „minden sikeres férfi mögött áll egy nő” tételt, miközben bepillantást enged a francia politika kulisszatitkaiba. Férje kinevezésekor Bernadette Chirac nagy reményekkel költözik be a köztársasági elnöki palotába: hogy előléphet a háttérből, és végre megkapja a neki kijáró elismerést. Csakhogy a meglehetősen merev First Ladynek van néhány olyan tulajdonsága, amelyet a népszerűség kedvéért nem ártana levetkőznie.
Őszi sanzon című filmben az emberi lélek válságát feszegeti. Mathieu a sikeres párizsi színész és Alice, a negyvenes zongoratanárnő. Több, mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult. Amikor Mathieu a tengerhez utazik, hogy elmeneküljön a városban rátörő melankólia elől, váratlanul belebotlik Alice-be.
Részletes program: https://fb.me/e/9tcvFw3ya
Jegyek kaphatók: https://uraniamozi.hu/
The post Francia filmek legjava az Urániában first appeared on EgerHírek.